Az előterjesztés szövegébe bekerült az a mondat, miszerint "a miniszter alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti".

Navracsics Tibor, a leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter, a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén azt mondta: kodifikációs hiba történt, amikor a benyújtott törvényjavaslat szövegében nem szerepelt a miniszteri fizetések csökkentésére vonatkozó bekezdés.

A törvényjavaslat eredeti, múlt pénteken beterjesztett szövegében nem szerepelt ez a bekezdés, ezért Lendvai Ildikó, az MSZP távozó elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra: a Fidesz-kormány eltörölné a Bajnai-kabinet kezdeményezésére egy évvel ezelőtt elfogadott 15 százalékos miniszteri fizetéscsökkentést. Ez azt jelenti, hogy a tárcavezetők fizetése nagyjából kétszázezer forinttal, körülbelül 1,3 millió forintra megemelkedik - közölte.

Erre reagálva Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője közölte: a párt által kezdeményezett törvényjavaslat alapján változatlan marad az új kormány tagjainak fizetése.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke ehhez annyit tett hozzá, hogy ezt a kérdést nem ebben az előterjesztésben szeretnék rendezni, hanem a köztisztviselők jogállásáról és javadalmazásáról rendelkező törvényben. "Jobban szeretnénk azt a rendszert, amikor a kormány tagjai az úgynevezett együtt sírunk, együtt nevetünk elv alapján kapják a javadalmazásukat" - fogalmazott.

Az Országgyűlés tavaly május 18-án fogadta el a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítását, amely megteremtette annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse.

Navracsics belépője: 200 fős parlament

Navracsics Tibor szerint régi adósság a kisebb, kétszáz fős parlament. A kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfői expozéjában a kormányalakítással összefüggő három javaslatukról azt mondta: ez az új korszak szimbolikus kezdete. "Egy olyan korszakot szeretnénk a jövőben felépíteni, egy olyan magyar politikát szeretnénk megvalósítani, amelynek középpontjában a közjó szolgálata áll" - hangsúlyozta a politikus. Az alkotmánymódosítással összefüggésben Navracsics Tibor kiemelte: ez szándékaik szerint részben adósságrendezés, részben pedig az új politikai korszak egyik alapelvének megfogalmazása. "Régi adósságunk a kétszáz fős parlament" - mondta.

Megszüntetnék a területi listákat

Megtartaná a vegyes választási rendszert a Fidesz-KDNP, de megszüntetné a területi listákat, helyettük a pártok országos listáira lehetne szavazni. A frakciószövetség képviselőinek hétfőn az Országgyűléshez benyújtott előterjesztése szerint megmaradnának a kompenzációs mandátumok és megváltoztatnák az egyéni kerületek kialakításának szabályait. A kormánypártok több mint egy évet szánnak az új, kisebb parlament eléréséhez szükséges új választójogi szisztéma előkészítésére.

A választójogi törvénynek a képviselők számának csökkentéséhez szükséges módosításáról szóló javaslattal párhuzamosan a Fidesz-KDNP egy határozati javaslatot is beterjesztett, amelyben indítványozza, hogy jöjjön létre az alkotmányügyi bizottságon belül egy, a választójogi reform előkészítését végző paritásos albizottság, amely legkésőbb 2011. június 30-ig törvényjavaslatot készít az új választási szabályokról. Ezt az alkotmányügyi bizottság társadalmi vitát követően legkésőbb 2011. december 31-ig az Országgyűlés elé terjesztené. Kósa Lajos ügyvezető alelnök vasárnap azt mondta: ha a bizottságnak nem sikerül megegyezésre jutnia, akkor arról a változtatásról fog tárgyalni a parlament, amelyet a Fidesz indítványoz.

A Fidesz-KDNP saját, a kisebb parlamentre vonatkozó törvényjavaslatát is előterjesztette. E szerint összesen 198 fős lenne az Országgyűlés, ehhez adódna még hozzá a 13 kisebbségi mandátum.

A kormánypártok által indítványozott választójogi szabályok szerint 90 képviselőt választanának egyéni kerületben, 78-at országos listán, 30 mandátumot pedig a töredékszavazatok alapján kompenzációs alapon osztatnának ki. A területi lista helyét az országos lista venné át, "kompenzációs mandátumot a pártok által megnevezett, mandátumot még nem szerzett jelöltjeik" szereznék meg. Országos listát az a párt állíthatna, amely legalább 23 egyéni választókerületben állított jelöltet.

Egyéniben és listára

Megmaradna a két szavazat: egyéni jelöltre és listára lehetne voksolni, megtartanák az 5 százalékos érvényességi küszöböt és azt is, hogy a jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlása szükséges. A Fidesz-KDNP áttérne viszont a relatív többségi választásra és második fordulóra kivételes esetben kerülne sor: az első választási fordulóban az a jelölt lehetne képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a választókerület választópolgárainak több mint fele szavazott. Ha az első fordulóban nem voksolt a választókerület választópolgárainak több mint fele, akkor második fordulót tartanak, amelyben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ehhez szükséges, hogy a helyi választók több mint egynegyede szavazzon.

Megváltozatnák az egyéni választókerületek kialakításának szabályait. A fővárosban kettő vagy több kerületi önkormányzat területére is kiterjedhetne a választókörzet. A fővárosi kerületet és megyei jogú várost két vagy több egyéni választókerületre is lehetne osztani, egyéni választókerület székhelyét lehetőség szerint városa kell tenni.

Az Országgyűlés hétfőn kezdi annak az alkotmánymódosítási javaslatnak a vitáját, amely kétszázban maximálná az országgyűlési képviselők számát. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő lenne választható.