A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról (NEB) tavaly decemberben elfogadott törvény értelmében az áldozatok bármikor felfedhetik a nyilvánosság előtt a róluk jelentéseket író ügynökök nevét.

Navracsics Tibor a Közszolgálatnak azt mondta, ez egy nagy, ugyanakkor megkésett lépés az igazságtételben.

Hozzátette, érti azokat az ellenzéki pártokat is, amelyek azt kezdeményezték, mindent teljes körűen hozzanak nyilvánosságra, és ne bízzák az áldozatokra, hogy mi tartozik ebből a közvéleményre. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint azonban - tekintettel az áldozat személyiségi jogaira - a kormány döntése a helyes, vagyis hogy a diktatúrában megfigyeltek dönthessek az általuk megismert adatok nyilvánosságáról. "Tudatában vagyunk annak, hogy ezzel nem következik be egyfajta teljes felszabadulás, de gondoljunk arra, hogy az áldozatokról a megfigyelésük során olyan adatok - magánügyek, betegség, szexuális szokások - is keletkezhettek, amelyek nem lehetnek hozzáférhetők a köz számára" - hangsúlyozta.

A tárcavezető nagy rejtélynek tartja, hogy az első szabadon választott kormány óvatossága vagy az előző rendszerből megmaradt és tovább dolgozó hálózatok miatt nem lettek 1990-ben nyilvánosak ezek a dokumentumok, a megfigyelők és az állambiztonságot irányítók nevei. Holott szerinte a demokratikus átmenet erkölcsi legitimációját az aktanyilvánosság és az 1956-os sortüzek emberiesség elleni bűncselekménnyé nyilvánítása biztosította volna. Utóbbit az Alkotmánybíróság döntése nem tette lehetővé, mivel elévültnek nyilvánította ezeket a bűncselekményeket - emlékeztetett.

A NEB hosszú távon dolgozik majd, tehát nem kampányszerű a létrehozása - mondta Navracsics Tibor, kijelentve: ahogy már részletesen feldolgozták a nemzetiszocialista múltat a világban, "el kell érnünk, hogy a kommunizmus bűneit is mindenki megismerje Magyarországon és a nagyvilágban egyaránt".

Navracsics Tibor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kikérte-e a rá vonatkozó dokumentumokat a történeti levéltártól. Azt mondta, nem kíváncsi rájuk.

Az interjúban szóba került a Kúria devizahitelesekkel kapcsolatos döntése is, amelynek ügyében a miniszterelnök helyettese megismételte álláspontját, vagyis hogy fontos megvárni az egyoldalú szerződésmódosításról szóló határozatot is, akkor lehet szó a jogalkotás további lépéseiről. Felidézte, hogy az igazságügy-minisztérium több javaslatot is készített nyár óta, "ezeket újra át kell tekintenünk és megoldást kell találnunk".

"Az ellenzéknek nagyon könnyű meglovagolnia az elégedetlenséget, de felelősségteljesen dönteni mindig csak alapos munka eredményeképpen lehet. Egy rossz lépés óriási károkat okozhat" - hívta fel a figyelmet, megerősítve: nagyon nehéz átfogó megoldást találni, de a devizaadósok közül senki nem járhat jobban, mint azok, akik forintban vették fel hitelüket.