Karcsú lesz az új kormányzati struktúra, nem fog számítani, hogy hány köbcentis autó gurul majd a hivatal elé, hogy hány titkárnő főzi majd a kávét, „ezzel nem lehet majd villogni” - mondta Navracsics Tibor kijelölt miniszterelnök-helyettes tegnap a Parlamentben. Az új kabinetet érintő pénzügyek azután váltak központi kérdéssé, hogy az MSZP a hétvégén sajtótájékoztatón kritizálta a Fideszt, mondván az általuk benyújtott, a kormány struktúrájáról szóló törvényből kikerült az – a még Bajnai Gordon által betett – passzus, amely lehetővé teszi, hogy a miniszterek fizetését tizenöt százalékkal csökkentsék.

A csökkentés ugyan opcionális, de a Bajnai-kormány épp azért vezette be kötelezőként, hogy ezzel is példát mutasson a gazdasági válság idején. Az MSZP ezt úgy fordította le, hogy a Fidesz növelni akarja a miniszterek fizetését. Lendvai Ildikó pártelnök úgy fogalmazott: az ajtón beköszönés előtt az előszobában a szekrényekben lapuló csontvázakról és romeltakarításról beszélő Fidesz az ajtón belül azonnal megemeli a csontvázkeresők és romeltakarítók fizetését. A pártelnök rámutatott: a Fidesz betartani készül ígéretét, hogy emelkedni fognak a fizetések, és ezt mindjárt demonstrálják is saját magukon. Ez egyébként mintegy kétszázezer forintos növekményt jelentene.

A Fideszben hamar zavart okozott a szocialista kritika, előbb Szijjártó Péter nyilatkozott úgy, hogy az MSZP „álhíreket” gyárt, majd Kósa Lajos alelnök mondta azt: a kérdést nem is ebben a törvényben, hanem a köztisztviselők jogállásáról és javadalmazásáról rendelkező törvényben kívánják rendezni. Ez utóbbi viszont azért tévedés, mert a miniszterek nem köztisztviselők. Szijjártó Péter elnöki kabinetvezető egyébként az ügyben korábban azt is mondta, hogy a Fidesz javaslata alapján a kormánytagok fizetése nem nő, hanem csökken, hiszen tizenhat helyett mindössze nyolc tárcavezető lesz. Igaz, azt egyelőre még nem tudni, hogy pontosan hány államtitkár és helyettes államtitkár fogja ellátni, segíteni az összevont feladatok ellátását.

A Fidesz zavarát erősíthette, hogy korábban épp ők kritizálták a kormányt, amiért „csak” tizenöt százalékkal csökkentették a tárcavezetők javadalmazását. Répássy Róbert például – aki a mostani előterjesztést is jegyezte -, korábban még azt mondta: az MSZP eddig ötvennégyszer vette le napirendről azt a fideszes javaslatot, amelynek értelmében a 2002-es szintre csökkentették volna a miniszteri és állami vezetők – az elmúlt években kétségtelenül megnőtt – illetményeit. Répássy úgy fogalmazott akkor: „a 2002-es szabályokhoz való visszatérés nemcsak a társadalom igazságérzetével lenne adekvát, hanem azzal a bizonyos takarékossági programmal is, amit a kormány meghirdetett. Könnyű úgy tizenöt százalékot csökkenteni, hogy közben a miniszterek fizetése még így is két és félszerese lesz a 2002-es fizetésnek.”

Tény, hogy a Parlament tegnapi plenáris ülésének elején még az a törvényjavaslat volt benyújtva, amelyből az idézett passzust valóban kihagyták a fideszes előterjesztők. Ezt végül módosították és újabbat adtak be a kormánypártiak. Navracsics Tibor kijelölt miniszterelnök-helyettes vezérszónoki felszólalásában jelezte is: hibát követtek el. „Mi is emberek vagyunk” - fogalmazott, hozzátéve: köszönik az MSZP figyelemfelhívását, pontosították a törvényt, méghozzá megemelt összeggel. Eszerint a jövőben a miniszterelnök húsz százalékkal is csökkentheti a miniszteri fizetéseket.

„Hibáztam, vállalom! De, mi legalább kijavítjuk a hibáinkat, nem úgy, mint a szocialisták az előző időszakban” - mondta Navracsics.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a mostani törvény is csak lehetőségként tartalmazza az illetménycsökkentést. Vagyis nem automatikusan lesz kevesebb a törvényben megfogalmazott összegnél az Orbán-kormány tárcavezetőinek javadalma, hanem csak akkor, ha Orbán Viktor kormányfő majd úgy dönt. Répássy Róbert fideszes képviselő ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: meg fogják vizsgálni, hogy a Bajnai-féle tizenöt százalékos csökkentés érvényben van-e még. Ha igen, akkor a jogosítvány a további öt százalékra ad mozgásteret. Ha nem, akkor azt majd „rendezik”.

A kormánystruktúráról szóló törvény egyébként tartalmazza még, hogy a – minimum hároméves vezetőséget maga mögött tudó - minisztereknek és államtitkároknak a felmentés után hathavi illetmény jár; ha ennél kevesebb időt töltöttek a pozícióban, akkor „csak” három. A törvény szerint a miniszter alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa (az államtitkároké 12-szeres); az illetménykiegészítés az alapilletmény ötven százaléka lehet; de felvehető illetménypótlék is, amely az alapösszeg hatvanöt százaléka. A törvény szerint a politikai tanácsadók és főtanácsadók felmentés esetén kéthavi végkielégítést kaphatnak.

A korábbi rendszerhez képest újítás, hogy a tárgyhó március 30-ig ki nem vett szabadságokat nem lehet visszamenőleg pénzben kiváltani, ahogyan újdonság az is, hogy – az első Orbán-kormány gyakorlatától eltérően – ezúttal készülnek majd hangfelvételek és írásos összesítők a kormányülésekről. Az LMP tegnap ezzel kapcsolatban azt kezdeményezte, hogy ezeket legkésőbb tíz éven belül tegyék kutathatóvá, nyilvánossá.