Alapvető félreértéseket kell tisztázni a médiatörvénnyel kapcsolatban, amely teljes mértékben a vonatkozó európai uniós irányelvre épül - emelte ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden kiadott közleményében, amelyben összefoglalta az Európai Parlament szabadságjogokkal foglalkozó, valamint kulturális bizottságainak előző napi strasbourgi összevont ülésén elhangzott érvelését.

Hangsúlyozta: "ha azonban az Európai Bizottság mégis kivetnivalót talál a törvényben, akkor azt orvosolni fogjuk - de elvárjuk,
hogy az egyenlő elbírálás elve alapján más tagállamokkal szemben is ugyanígy járjon el".

Navracsics Tibor kifejtette a médiatörvény szükségességének okait, utalva a korábban hatályos jogszabályok elavultságára, illetve "a magyar média egyes részeiben uralkodó állapotokra, ami az emberi méltóság és a kiskorúak védelmét, valamint a gyűlöletbeszéd tilalmát illeti". Kiemelte, hogy a törvény együtt, de differenciáltan kezeli a különböző médiatípusokat, figyelemmel azok eltérő természetére.

A félreértéseket a miniszter a végleges törvényszöveg ismeretének hiányára vezette vissza.

Jelezte azt is, hogy a meghallgatáson kérdésre válaszolva elmondta: a törvényben szereplő definíciók, mint például az emberi méltóság vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatás, mind erőteljesen körül vannak írva magyar törvényekben, korábbi hatósági vagy bírósági döntésekben. Hozzátette: lehet, hogy más-más államokban más és más ezeknek a tartalma, de minden egyes tagállamban létezik ezeknek valamilyen közösen elfogadott, alátámasztott definíciója.

Reményét fejezte ki: a képviselők elhiszik Magyarországról, eléggé érett arra, hogy az ilyen definíciókban konszenzusra jusson - áll a közleményben.

Navracsics Tibor a strasbourgi ülésen határozottan elutasította, hogy a kormány visszavonná a médiatörvényt annak a soros elnökségre gyakorolt esetleges hatásai miatt, de megismételte az Európai Bizottsággal való szoros együttműködés fontosságát. A félreérthető problémák tisztázása végett pedig kitért a pénzbüntetés tilalmára kiegyensúlyozatlan tájékoztatás esetén, illetve felhívta a figyelmet a jogorvoslati lehetőségek kiaknázásának fontosságára.

Az EP-bizottság alelnöke, Göncz Kinga (MSZP) ugyanakkor keddi közleményében is megismételte azt a véleményét, hogy "aláássa a magyar elnökség hitelét, és veszélybe sodorja programjának megvalósítását a kormány makacs ragaszkodása a több szempontból aggályos médiatörvényhez".

A szocialista képviselő felszólalásában a jogszabály visszavonására szólította föl a magyar kormányt.

Göncz Kinga szerint "a gyors és erős reakció annak a bizalmatlanságnak a megnyilvánulása, amely a magyar kormány féléves tevékenysége nyomán alakult ki a külföldi közvéleményben". "A magánnyugdíj-pénztárak államosításától a válságadókig, a tízszeri alkotmánymódosítástól a független intézmények megszállásáig, a magyar kormány egy sor olyan lépést tett és tesz, amely megingatja a demokrácia iránti elkötelezettségébe vetett hitet" - hangsúlyozta felszólalásában a képviselő.

Szerinte "furcsa helyzetet teremtene, ha a jogállamiság, a demokratikus intézményrendszer működését előíró koppenhágai kritériumokat egy olyan tagállam kormánya kérné számon a tagjelölt országokon, ráadásul az Európai Unió soros elnöki székében, amelyet sok bírálat ér ezen a téren".