A közigazgatási bíráskodás lényege a közérdek védelme - mondta előadásában Navracsics Tibor, aki szerint az állami, közigazgatási döntéseket felülvizsgáló közigazgatási bíráskodás jelentősége abban rejlik, hogy az államot is alárendeli egy magasabb szempontnak, a közjónak, a nemzet érdekének.


Cél, hogy az állam "ne csak egymás hegyén-hátán létező érték nélküli intézménydzsungelből" álljon. Mivel pedig az ember és az általa létrehozott intézmények gyarlók, szükség van a közjó szempontjait érvényesítő közigazgatási bíróságra - fejtette ki a miniszter.


A fideszes politikus szerint nem véletlen, hogy a 2010-es kormányváltás óta a politikai, szakmai érdeklődés homlokterébe került a közigazgatási bíráskodás, és azóta reneszánszát éli a közjó fogalma, illetve államhoz való viszonyának kérdése.

Navracsics emlékeztetett arra, hogy a közigazgatási bíráskodás a kiegyezést követően jött létre, az 1949-es kommunista hatalomátvétel szüntette meg, és nagy előrelépés volt, hogy két évtizede újra megjelenhetett a magyar bírósági rendszerben.

A küszöbön álló igazságszolgáltatási reform részleteiről még nem született meg a politikai döntés, ám az bizonyos, hogy a közigazgatási bíróságok az eddiginél szélesebb hatásköröket és nagyobb önállóságot kapnak - mondta a tárcavezető.
 

A közigazgatási bíróságok státuszával kapcsolatban elvileg három lehetőség merül fel: az egyik a jelenlegi, a másik a bírósági rendszeren belül a munkaügyi bíróságokhoz hasonló különállás, a harmadik a jelenlegi bírósági rendszeren kívül egy teljesen önálló közigazgatási különbíróság felállítása - fejtette ki Navracsics, aki szerint jelenleg munkaszervezési és költségvetési szempontok miatt a legreálisabbnak a munkaügyi bíróságokéhoz hasonló, bírósági szervezeten belüli önállóságot élvező közigazgatási bíráskodás létrehozása látszik.


A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hétfőn mutatták be a Közérdekvédelem - A közigazgatási bíráskodás múltja és jövője című tavaly novemberi konferencia tanulmányait tartalmazó kötetet, melynek szerzői között van többek között Stumpf István alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Kozma György, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának vezetője, és Zlinszky János volt alkotmánybíró.