Alapvető magyar érdek az Európai Unióhoz való tartozás, nincs élet az Európai Unión kívül – jelentette ki keddi, bizottsági meghallgatásán a Külügyminisztérium élére jelölt Navracsics Tibor. Az eddig a közigazgatási és igazságügyi tárca élén álló kormányfőhelyettes kinevezését, bő egyórás meghallgatás után a kormánytöbbség hét igenjével, valamint három nem szavazattal (MSZP, Jobbik), egy tartózkodás (független) mellett támogatta az Országgyűlés külügyi bizottsága.

Navracsics, mint mondta, négyéves munkára készül, de utalt arra az eshetőségre, „ha más döntés születne." Emlékezetes, a várakozások szerint az ősszel az Európai Bizottság magyar tagjának jelölik, helyére pedig Szijjártó Péter kerülhet a Bem rakpart élén.

Földi Imre / Fotó

Navracsics expozéjában reményét fejezte ki: sikerül helyreállítani a megbomlott alapvető konszenzust a külpolitikában, ami persze nem jelenti azt, hogy nem lehetnek viták. Később azonban úgy pontosított: „Nem akarok mindenáron konszenzust... Készíthetünk olyan külpolitikai stratégiát, szép gömbölyű mondatokkal, amelyekkel mindenki egyetért, ám senki nem vesz komolyan..."

Az EU nem egy boldog család

Az EU nem az európai nemzetek „békés, szeretetteljes családja", hanem nagyon kemény viták folynak a nemzeti érdekek érvényesítéséért, állította. A klasszikus diplomáciát, mint mondta, a külgazdasággal és a kulturális diplomáciával kell kiegészíteni. A külgazdasági nyitás jegyében arra törekszik, hogy az áruforgalom jelenlegi EU/nem EU aránya, a nagyjából 80:20 százalék 2018-ra 67:33-as arányra változzék.

Földi Imre / Fotó

Megerősítette a magyar külpolitika elmúlt negyedszázadának hármas alapvetését: az euroatlanti integrációt, a közép-európai együttműködést és a határon túli magyar kisebbségek védelmét. De mint mondta, láthatóbbá kell tenni hazánkat az ENSZ-ben, és általában is erősíteni kell a multilaterális diplomáciában, mert „ebben a kis országoknak lehetőségeik vannak".

A NATO kifejezés egyáltalán nem hangzott el a bő egy óra alatt, és Oroszország, az Egyesült Államok, Kína vagy Ukrajna is csak szőrmentén került szóba, jobbára Schiffer András (LMP) kérdései kapcsán. Az ökopárt nem tagja a bizottságnak, de lehetőséget kért a meghallgatáson való részvételre.

Diplomáciai karanténba kerültünk

Schiffer szerint Magyarország diplomáciai karanténba került, alig látogatnak Budapestre uniós vezetők. Azt firtatta: tanácsos-e hazánknak különböző diktatúrákkal szorosabbra fűznie a kapcsolatot? Ennek kapcsán a '90-es évek eleji Fidesz éles Peking-ellenes politikájára utalt.

Mesterházy Attila (MSZP) „elkötelezett európai politikusnak" nevezte a Fideszen belül Navracsicsot, de reményét fejezte ki, hogy a konszenzuskeresés nem merül ki üres szavakban. Szavai szerint az elmúlt négy évben nem kaptak lehetőséget a külpolitikai „konszenzuskeresés" jegyében. Amikor pedig politikusaik külföldre utaztak, egyáltalán nem kaptak segítséget a kint szolgáló magyar diplomatáktól.

Földi Imre / Fotó

Navracsics ez utóbbit elfogadhatatlannak nevezte; mint mondta, a diplomáciának minden magyart szolgálnia kell. Kérte Mesterházytól a neveket, hogy kikkel esett meg ilyen sérelem.
A szocialista politikus egyben reményét fejezte ki, hogy a Külügyminisztérium a leendő kormányban nem „statisztaszerepet" játszik, mint az elmúlt években. Navracsics visszautasította, hogy ez így lett volna.

Az ellenzéki képviselők próbálták kipuhatolni, hogy a jelölt szembemenne-e Orbán Viktor politikájával, különösen, hogy Navracsics használta a „nincs élet az EU-n kívül" fordulatot. Mint emlékezetes, ez Orbán első kormányfői ciklusában, még bőven a magyar uniós csatlakozás előtti egyik megnyilatkozásának pont a fordítottja.

Ám Navracsics azt mondta erre: félreértésről van szó, az 1999-ben tett kijelentést – amelynél, mint állította, maga is jelen volt –, a sajtó kiragadta a kontextusából. Orbán valójában arra utalt annak idején, hogy az EU-csatlakozás folyton előttünk haladó, mozgó célpont. A Jobbik jelenlévő képviselője semmilyen kérdést vagy megjegyzést nem intézett a miniszterjelölthöz, akinek ugyanakkor ellenezte a kinevezését.