NATO-manőver a pápai ingatlanpiacon
Látványos folyamatokkal reagált Pápa ingatlanpiaca a NATO Nehéz Légiszállító Ezred felállítására – a Veszprém megyei városba 2009 közepéig 150 külföldi katona és 60-80 repülőgépszerelő érkezik, akik saját maguk és a családjuk számára jórészt családi házakat kívánnak bérelni. Jelenleg hetvenen dolgoznak a pápai bázisrepülőtéren, közülük sokan még panziókban, szállodákban laknak, mivel a katonák családjának többsége csak tavasszal érkezik a városba. Eddig alig kéttucatnyian kötöttek albérleti szerződést. A katonák lakhatásának költségeit az őket delegáló államok állják – ez fejenként havi 200-300 ezer forint. De nemcsak a külföldiek vastag pénztárcája, hanem az általuk támasztott igények is váratlanul érték a pápai ingatlanpiacot.
– A NATO-katonák a legalább háromszobás, két fürdőszobás, kétgarázsos, parkosított udvarú, 120-150 négyzetméteres, új vagy felújított családi házakat keresik, amire eddig egyáltalán nem volt kereslet a helyi albérletpiacon – tudtuk meg az egyik ismert pápai ingatlanközvetítő iroda vezetőjétől, aki név nélkül nyilatkozott lapunknak. Hozzátette, a szerződéseknek minden szempontból szabályosaknak kell lenniük, így a számlaképes bérbeadóknak az adó befizetése után havi 140-160 ezer forint hasznuk marad az üzleten.
A pápai önkormányzat még jóval a külföldi katonák érkezése előtt összeállította a város bérbe adható magáningatlanainak jegyzékét, hogy ezzel is segítse a külföldieket az albérletválasztásban. Áldozó Tamás, Pápa alpolgármestere szerint a helyiek közül sokan illúziókat kergettek, hiszen olyan lepusztult, kis alapterületű házakat és felújításra váró lakótelepi lakásokat is lajstromba vetettek, amelyekről eleve tudni lehetett, hogy nem felelnek majd meg a külföldiek igényeinek. Végül a pápai önkormányzat ki is vonult a bérlemények ügyének intézéséből, a katonákat ma már a helyi ingatlanközvetítők segítik. A külföldiek eddig a csendes, kertvárosi részeken, elsősorban a Gábor Dénes és a Fazekas utcákban, valamint a Séd-lakóparkban választottak maguknak házakat.
Mivel egy-egy katonacsalád a tervek szerint három-négy évig marad Pápán, a havi biztos bevételi lehetőség megmozgatta a helyiek fantáziáját. A NATO-projekt csak 2007 őszén vált nyilvánossá, így érthető, hogy egyelőre nem épültek olyan ingatlanok Pápán, amelyek kifejezetten a külföldi katonák elhelyezésére szolgálnának. Elsősorban azok kapcsolódtak be az albérlet-bizniszbe, akik nemrég költöztek be az új családi házukba, vagy a közelmúltban fejezték be a házépítést. Mivel a NATO-katonák által elvárt színvonalú, szabad pápai ingatlanokból már kevés van, így a következő hónapokban várhatóan a környező településeken is beindul a házkeresés, illetve a ma még lakott ingatlanok közül egyre több válik bérleménnyé.
A pápai ingatlaniroda vezetője szerint a vándorlás már meg is indult: a háztulajdonosok közül sokan néhány évre kiköltöznek az otthonukból, és egy kisebb albérletben vagy rokonoknál húzzák meg magukat. Ők úgy gondolják, megéri az átmeneti kényelmetlenség, hiszen a magas bérleti díjból futja a házépítésre felvett hitelek törlesztésére, illetve az általuk kivett bérlemény fenntartására. A változások várhatóan átrendezik majd a pápai albérletpiacot.
– A folyamat már érződik a kis alapterületű ingatlanoknál, ugyanis a kereslet növekedésével az elmúlt hónapokban nagyjából húsz százalékkal drágult a kisebb pápai lakások bérleti díja – állítja az ingatlaniroda-vezető. – Az újonnan kötött albérleti szerződések azt mutatják, hogy egy ötven négyzetméteres lakótelepi lakásért ma már havi 50 ezer forintot is elkérnek.
Ez pedig már a veszprémi albérletárakat is veri, ahol a hasonló méretű panellakásokat 35-45 ezer forintért lehet bérelni. A drágulás a következő hónapokban tovább folytatódhat, hiszen a NATO-katonák többsége csak tavasszal költözik Pápára. Áldozó Tamás szerint is nőhetnek az árak a pápai albérletpiacon, ugyanakkor nem tart drasztikus emelkedéstől. Hozzátette, egyelőre nincs jele annak, hogy a bérleményekkel együtt az ingatlanárak is emelkednének Pápán.
Taszárt is felforgatták a katonák
A pápai eset nem példa nélküli, nagyjából egy évtizeddel ezelőtt hasonló folyamatok játszódtak le Somogy megyében, a taszári katonai támaszpont környékén is.
Pataki Sándor, Taszár polgár-mestere szerint az amerikaiak jelenlétének kilenc évében nemcsak a település, hanem a környék ingatlanpiaca is megélénkült. Mint mondta, a tiszteken kívül az amerikaiakat kiszolgáló személyzet tagjai is béreltek lakásokat, apartmanokat, házakat, sőt vásároltak is ingatlanokat, amelyeknek komoly árfelhajtó hatása volt. Gál Tibornak, a kaposvári Presztízs Kft. ingatlanforgalmazó iroda ügyvezetőjének beszámolója szerint az amerikaiak érkezése után, a kilencvenes évek második felében jó 10 százalékkal megemelkedtek a bázistól 10 kilométerre eső somogyi megyeszékhely ingatlanjainak bérleti és vételi árai.
A kaposvári adatok akkor egy ideig az országos ingatlanárak legmagasabb sávjába kerültek. Különösen megnőtt a kereslet a minőségi lakhelyek iránt, így igen jól járt, aki ilyennel rendelkezett. Az ezredforduló után viszont stagnálás váltotta fel a piaci fellendülést, majd az amerikaiak távozása után fokozatosan romlott a helyzet. A szakember szerint most egyfajta kivárás jellemzi a város és a térség ingatlanpiacát, hiszen sok függ attól, mi lesz a sorsa a kiürült és jelenleg eladásra, illetve hasznosításra meghirdetett taszári bázisnak. (Török Tünde)
