Napirenden a vörös csillag
Az ügy előzménye, hogy a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökét 2005-ben jogerősen elítélték, mert nyilvános rendezvényen vörös csillagot viselt. A strasbourgi emberi jogi bíróság azonban 2008 nyarán kimondta, hogy a hazai szabályozás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért elmarasztalta, s kártérítés megfizetésére kötelezte az államot. A politikust ennek ellenére hasonló cselekmény miatt később ismét elítélték, és a verdiktet a Legfelsőbb Bíróság 2011-ben helybenhagyta.
Alkotmánybírósági beadványában Vajnai most arra figyelmeztet, hogy a vörös csillag használatának általános tilalma – összhangban a strasbourgi verdikttel – a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan sérelmét jelenti, az ugyanis többféle jelentést hordoz. Nem vitatja, hogy az lehet önkényuralmi jelkép, de van alkotmányosan nem tiltható tartalma is, hiszen a munkásmozgalomra utal.
Hasonló ügyben folyt eljárás Fratanolo János – a Munkáspárt korábbi elnöke – ellen is, és Strasbourgban ő szintén nyert. Tavaly tavasszal a közigazgatási és igazságügyi miniszter – amire az Európa Tanács tagállamaiban még nem volt példa – mégis azt javasolta, hogy a kormány ne hajtsa végre az ítéletet, vagyis ne fizesse ki a négyezer eurónyi kártérítést. A kabinet azonban végül mégis engedett, de a pártok állami támogatásából csípték le az összeget.
Az AB kedden tárgyal az LMP indítványáról is. Az ökopárt egy tavaly márciusi bírósági végzés, illetve a gyülekezési törvény egyik pontjának megsemmisítését kéri. Az LMP március 15-én a Hősök terén kívánt rendezvényt tartani, ám a BRFK az ügyben – hatáskör hiányára hivatkozva, miután a közterületet a Fővárosi Önkormányzat már korábban lefoglalta – nem hozott érdemi döntést.
A párt a rendőrségi határozatot bíróság előtt támadta meg, ám a Fővárosi Törvényszék szintén tovább dobta a labdát, mondván, nincs helye a felülvizsgálatnak, ezért azt fellebbezésként értékelve az ORFK-hoz tette át. Csakhogy a gyülekezési törvény szerint a rendőrségi határozat ellen nem lehet fellebbezést benyújtani, mert a döntést csak a bíróság változtathatja meg, a kör tehát bezárult.
Az LMP álláspontja szerint a bíróság azzal, hogy az ügy érdemét tekintve nem döntött, megsértette a békés gyülekezéshez és a jogorvoslathoz való jogot. A párt ugyanakkor indítványozza a gyülekezési törvény egy pontjának megsemmisítését is, amely szerint „a rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát”. Egyébként páratlan kuriózum, hogy a jogszabály szerint a nemperes eljárásban „népi ülnökök” működnek közre, miközben a „népi” fordulatot 1990 után kiirtották a teljes magyar joganyagból.
Az alkotmánybíráknak dönteniük kell egy ombudsmani beadványról is. Az alapvető jogok biztosa tavaly decemberben azért kezdeményezett utólagos normakontrollt, mert a választottbíráskodás szabályainak módosítása álláspontja szerint nemzetközi szerződésekbe ütközik, ugyanakkor sérti a jogbiztonságot. Az új rendelkezések kizárják a választottbírósági út igénybe vételét olyan ügyekben, amelyekben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartozik.
Ez Szabó Máté szerint ellentétes a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló európai egyezmény, valamint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény rendelkezéseivel. Az pedig a jogbiztonság sérelmét jelenti – állítja Szabó Máté –, hogy nem derül ki egyértelműen: a törvénymódosítás hatályba lépése előtt született szerződésekben a választottbíróságra vonatkozó kikötés érvényesnek tekinthető-e.
