Kifelé egység, befelé háborúság a Parlamentben
Mesterházy Attila szocialista frakcióvezetőhelyettes az amerikai elnökválasztásról és annak eredményéről beszélt hétfőn napirend előtt a parlamentben. Barack Obama győzelmét a politikai kultúra győzelmeként értékelte, hozzátéve, hogy a két jelölt bizonyos kérdésekben – lásd: gazdasági krízis – félretette a pártpolitikai célokat és készek voltak egy asztalhoz ülni. McCain nem arról beszélt a vereség után, hogy a nemzet nem lehet ellenzékben és nem a tévedhetetlenség glóriája alatt tüzelte ellenfelét. Személyesen vállalta a felelősséget a vereségért, elismerte Obama emberi és politikusi kvalitásait és támogatásáról biztosította az új elnököt (..) Ismét szólt Amerika hangja. Felül kell emelkedjünk mi is a pártpolitikai megosztottságon, a mi felelősségünk változtatni rajta” fogalmazott Mesterházy Attila, majd a Fidesz frakcióvezetőjéhez fordulva hozzátette: „A felelősség különös dolog, csak egy ember birtokolhatja, megoszthatod, átruházhatod, de akkor is a tiéd marad.”
Csapody Miklós (MDF) nemzeti összefogást és bátor fellépést sürgetett a nemzeti válság kapcsán napirend előtti felszólalásában. Ezt követően a szlovákmagyar viszonyról szólva azt mondta: cselekedni kell. „A hazai szélsőségesek csak olajat öntenek a tűzre, amikor támadásoknak teszik ki a határon túli magyarokat. Egy másik ország zászlajának elégetése primitív és elfogadhatatlan cselekedet” fogalmazott. Csapody szerint gyűlöletre nem lehet gyűlölettel válaszolni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a szlovákiai magyarok milyen nehéz helyzetben élnek. „A magyarországi pártoknak össze kell zárniuk, hogy a szlovák kormányt az európai normák betartására szorítsák.
Az MDF azt szorgalmazza, hogy az uniós képviselőink közösen érjék el, hogy az EP érdemben foglalkozzon az üggyel. Sírdogálás helyett végre fel kellene lépni itthon és az unióban egyaránt” mondta felszólalásában Csapody Miklós.
Fodor Gábor SZDSZelnök szintén a szlovák-magyar helyzetről szólt. A liberális politikus szerint a két ország kapcsolatának megromlása aggodalomra ad okot. „Az uniós közös tagság nem oldotta fel a régi sérelmeket” mutatott rá Fodor. A szabaddemokrata képviselő szerint a szlovák kormány a nacionalizmus politikai eszközével játszik, ami az ott élő magyarságra nézve borzalmas következményei vannak és lesznek. Fodor szerint a „hullámmal” szemben csak úgy lehet fellépni, ha Magyarország a kisebbségekhez való viszonyában példát mutat és határozottan lép fel a szélsőségesekkel szemben. „A parlamenti pártoknak nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda szélsőséges megmozdulásai a határon túli magyaroknak ártanak” fogalmazott. A liberális pártelnök hozzátette: a józan, kiegyensúlyozott szlovák politikai erőket kell megkeresni és velük együttműködni a két nép békés együttélése érdekében. Fodor szerint az együttélés alapfeltétele egymás tisztelete.
Soltész Miklós, a KDNP frakcióvezetőhelyettese „Meddig titkolóznak még?” címmel mondott napirend előtti felszólalást. A kereszténydemokrata politikus az államadósság növekedését rótta fel a kormánynak. „Mindent eladtak, minden tartalékát felélték az országnak, így jutottunk el a gazdasági válsághoz” mondta, majd a kormányfőt idézte, aki korábban a pénzintézeteket tette felelőssé a krízisért és közölte: nekik kell vállalni a felelősséget is. Soltész rámutatott, hogy a kormány most mégis a magyar adófizetők terhére menti a bankokat. Az ellenzéki politikus hozzátette: az elvonás a semmiről sem tehető tömegeket érinti. „Mennyivel nő tovább az adósságállomány? Milyen feltételekkel vehetjük fel a hitelt? Mit kell még beáldoznia az országnak? Meddig titkolóznak még? Hallgassanak a miniszterelnökre! Valakinek felelnie kell mindezért, és azok nem az adófizetők” fejezte be Soltész Miklós.
A felszólalásra reagálva Veres János pénzügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy minden információ elérhető a PM honlapján és a sajtóban. „Annak megítélése, hogy jelen helyzetnek ki és mennyiben okozója, illetve elszenvedője, már nem értünk egyet. Magyarország elszenvedője, a válság nem innen indult, de elérte Európát és hazánkat. Alkalmazkodnunk kell hozzá. Nincs szó arról, hogy bármilyen külföldi tulajdonost kisegítenénk. Az állam pénzért tulajdonjogot szerez, a pénzkihelyezésnek pedig szigorú feltételei vannak” tette hozzá a pénzügyminiszter.
Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke napirend előtt szintén a bankmentőcsomagról beszélt. Rámutatott, hogy a kormánytagok korábban azt mondták, hogy a magyar bankrendszer stabil. „Mikor mond igazat a kormány? Amikor arról beszél, hogy a rendszer stabil, vagy amikor segélycsomagot nyújtanak?” tette fel a kérdést. Varga szerint az államcsőd széléről rántották vissza az országot, holott a kormányzati kampány arról szólt: vége a nadrágszíj meghúzás politikájának. „Beindultunk vagy államcsőd? Vagy attól kerültünk államcsőd közelébe, mert Önök beindultak? Megint félretájékoztatnak és ez elfogadhatatlan” fogalmazott. Varga szerint tudni szükséges, hogy az IMFhitelt a kormány mire fogja fordítani, különösen akkor, amikor a munkanélküliség tovább nő.
A fideszes politikus szerint a kormánynak nincs elképzelése, programja, stratégiája, amellyel meg lehetne őrizni a munkahelyeket. A felszólalásra ismét Veres János reagált. A pénzügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt két hétben a költségvetési bizottság részletes tájékoztatást kapott, csak Varga Mihály nem volt jelen. Veres elmondta, hogy nincs olyan információ, amely ne került volna nyilvánosság elé. Az EUval folytatott tárgyalásról kijelentette: jelenleg a szakértők készítik elő a megállapodást. Amíg a részletek tisztázása folyik, addig nem lehet nyilvánosság elé lépni vele.