Napirend előtt: a politikai terrorizmustól a válságig
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter „közösen a romák elleni támadások megfékezésére” címmel mondott napirend előtti beszédet. A tárcavezető az elmúlt időszak támadásaira, gyilkosságaira utalva elmondta: sunyi, alantas szándékból, elvetemült módon elkövetett tettekről van szó, amelyek a legvédtelenebbeket érték. „Mindenki felháborodással, dühvel és undorral válaszol ezekre. Nem árt arra sem emlékeztetni, hogy ez nemcsak a roma közösségeket, a demokratikus, a toleráns Magyarországot és valamennyi polgárát támadta. Ezek ellen a lehető legnagyobb elszántsággal és határozottsággal kell fellépni. Így tesz a rendőrség és így kell tennie az egész társadalomnak is” - fogalmazott Draskovics, hozzátéve: egy hetven fős, állandó nyomozócsoportot állítottak fel a felderítés sikere érdekében. Megemlítette, hogy a nyomravezetői díjat már ötvenmillió forintra emelték. Draskovics Tibor felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a rendőrség a tetteseket „kézre fogja keríteni”.
Profik lehetnek a támadók
A miniszter hozzátette: profikról van szó, akik profik a gyilkolásban, az előkészítésben, a nyomok eltüntetésében. „Addig nem nyugszik a rendőrség, de én magam sem, amíg az elkövetőket bíróság elé nem lehet állítani” - hangsúlyozta. Draskovics a megelőzésről beszélve elmondta: a közbiztonság fenntartása az állam feladata és felelőssége, az önbíráskodásnak a gyanúja sem merülhet fel. Ezért az érintett önkormányzatokkal roma és nem roma polgárőrök együttműködését szorgalmazta és minden parlamenti párt támogatását kérte a szükséges törvénymódosítások elfogadása érdekében.
Lázár János, a Parlament rendészeti bizottságának fideszes elnöke viszontválaszában Draskovicsot vonta felelősségre, mondván egyedül a miniszternek van joga és felelőssége egyedi utasításokat adni. Nem tett így akkor, amikor „neonáci felvonulás volt a Várban”, nem utasította a rendőrséget arra, hogy oszlassa fel a demonstrációt. Lázár szerint a magyar kormány képtelen a biztonság garantálására.
Sárdobálás? Politikai terrorizmus?
Simicskó István kereszténydemokrata politikus hozzászólásában azt mondta: Draskovics Tibor közös felelősségről beszél, miközben az eredmények a miniszter és a rendőrség munkáját minősíti. Simicskó rámutatott arra, hogy a kormányprogram a félelem mentes élet garantálását tűzte ki feladatul, ez azonban nem valósult meg. „207 milliárd forintot fordítunk arra, hogy az állam biztosítsa a közrendet és a köznyugalmat. Ehhez képest nem tudunk semmit a Teve utca székház támadóiról, az állítólagos szlovák robbantókról szintén. Nagyon veszélyes játszani a rasszizmussal. Ne politikai tőkét kovácsoljanak belőle, inkább tegyenek ellene” - fogalmazott a KDNP-s képviselő.
Teleki László szocialista politikus, romaügyi miniszterelnöki megbízott szomorúságának adott hangot, mondván az ellenzék nem a családokkal éreznek együtt, inkább a kormányt és miniszterét támadják. „Azt kell látnia a közvéleménynek, hogy a politika legalább ebben egyetért és közösen találnak olyan dimenziót, amely a cigányságnak békességet hozhat. Ez a sárdobálás nem segít. Mint roma és képviselő arra kérem a pártokat, hogy segítség az ügy megoldását, ez ugyanis nem csak kormányzati felelősség” - fogalmazott Teleki László.
Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese szerint a rendőrségnek minden támogatást meg kell adni ahhoz, hogy fel tudjon lépni a politikai terrorizmus ellen. „Fel kell lépni azok ellen, akik a gyűlöletet szítják, abszurd az, hogy a rendőrség nem nyomoz a legszélsőségesebb, leguszítóbb magyar honlapok ellen, amelyek nem egyszer szervezik ezeket a megmozdulásokat” - fogalmazott Gusztos, hozzátéve, hogy a Magyar Gárdát az a szélsőjobboldali szervezet alakította, amelynek jelöltjeit az önkormányzati választásokon a Fidesz és a KDNP is támogatott; ezzel is szembe kell nézni – tette hozzá a liberális politikus.
Kósa Lajos: kormány kontra önkormányzatok?
Kósa Lajos fideszes politikus a Bajnai-kormány válságkezelő programjáról beszélve napirend előtti felszólalásában az önkormányzatok helyzetéről beszélt. „Ma már az önkormányzati rendszer a feladatellátási képességének határához érkezett” - mondta, hozzátéve: senki sem gondolkodott el azon, hogy a gázár-kompenzációt elvesztők is az önkormányzatoktól várnak majd segítséget, de hasonlóképp problémás lesz az ingatlanadó bevezetése. Kósa szerint az áfaemelés az önkormányzatokat is sújtani fogja, miközben kompenzációt erre nem kapnak. Hasonlóképp gondot okoz számos önkormányzatnak meglévő devizahiteleik törlesztőrészleteinek növekedése is. Debrecen fideszes polgármester szerint nem azon kell változtatni, hogy néhány forint megtakarításával milliókat hozzanak nehéz helyzetbe. Kósa Lajos szerint az önkormányzatok sokkal jobban gazdálkodnak, mint az állam, irántuk sokkal nagyobb a bizalom. „Amit a kormány csinál, elfogadhatatlan. Inkább a kormánynak kellene tanácsot kérnie az önkormányzatoktól”.
Katona Tamás pénzügyi államtitkár viszontválaszában azt mondta: a társadalom és a gazdaság egyik legfontosabb kérdése a válságból való kilábalás. „Valószínűleg Kósa Lajosnak nem volt módja áttanulmányoznia a kormányprogramot, mert a válság mindenkitől áldozatot kíván. De a válságkezelés elmulasztása sokkal nagyobb áldozatokat követel később. Szükség van az egynesúly helyreállítására és a munkahelyek megőrzésére. Amikor a gyed és a gyes intézményének újragondolásáról beszélünk, azt kell nézni, hogy a magasan képzett édesanyák mielőbb szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra. Ezt távlatosan kell nézni. Épp az az egyik gond, hogy leépült a bölcsődei hálózat, ezt újjá kell építeni. Az adórendszer átalakítása nem rövid távú célokat, hanem gazdaságpolitikai célokat szolgál. Az áfa átmeneti növekedése is azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztást és ne a foglalkoztatást adóztassuk meg” - fogalmazott Katona Tamás, szintén kiemelve az Út a munkába-programot, és annak szükséges folytatását, kiterjesztését.
Zavaró tényezők a bolíviai események körül
Nagy Andor, a KDNP frakciójának tagja a Bolíviában történt eseményekről és a külügyi tárca szerepéről beszélt napirend előtt. Felelevenítette, hogy egy rendőri akció során két magyar állampolgárt lelőttek, egyet letartóztattak. Nagy Andor végzetes hibának nevezte, hogy a külügyminiszter csak négy nap késlekedéssel csatlakozott be az eseményekbe, a tiszteletbeli konzul pedig nem „állt a helyzet magaslatán”; így a helyette „átküldött” argentínai nagykövet is későn érkezett. A kereszténydemokrata politikus felelevenítette Eduardó Rózsa-Flores életútját, kiemelve, hogy „Edu” volt az ELTE bölcsészkarának utolsó KISZ-titkára, de hangsúlyozta, hogy titkosszolgálati kiképzést is kaphatott. „Bolíviában magyarellenes hangulat van, sokan azt hiszik, hogy a magyar kormánynak is köze van az esethez” - fogalmazott Nagy Andor. A képviselő zavarónak nevezte annak a máltai lovagrendnek szerepét, akik pénzt gyűjtenek Magyarosi Árpád holttestének hazahozatalára. „Tegyenek végre rendet ebben az ügyben!” - mondta Nagy Andor, aki egyúttal Rejtő Jenő egyik regényéhez hasonlította az ügyet.
Szabó Vilmos külügyi államtitkár viszontválaszában azt mondta: a tárca gyorsan, szakszerűen és megfontoltan reagált. Szabó elmondta, hogy azonnal tájékoztatást kértek, amint hírt kaptak az eseményekről. Április 18-án léptek a konzuli védelem ügyében, majd elrendelték az argentin nagykövet jelenlétét. „Eljárt a nagykövet és jelenleg is eljár. Intézkedett és intézkedik az elhunyt román állampolgár Magyarosi Árpád holttestének hazahozataláról” - fogalmazott az államtitkár, majd hangsúlyozta: nem politikai, hanem konzuli ügynek tekintik a történteket. Kiemelte: a magyar külügyminisztérium semmilyen módon nem szól bele Bolívia belügyeibe és visszautasít minden ilyen feltételezést.
Az MSZP a holokauszt-tagadás elleni törvény támogatására szólít fel
Lendvai Ildikó pártelnök a Holokauszt-tagadás elleni törvényi fellépésről beszélt napirend előtt. Bejelentette, hogy az MSZP még a héten törvényjavaslatot nyújt be a tagadási elleni szankcióról. Lendvai egyúttal arra kért „79 Fidesz és 136 KDNP szervezetet”, amely az önkormányzati választások során együttműködött a szélsőjobboldali Jobbikkal, hogy határolódjon el a holokauszt-tagadó megnyilvánulásoktól és tegye egyértelművé viszonyát a szélsőségekhez. „Nem szabad hagyni, hogy valaki egyedül érezze magát a 'szélső házban'.” - mondta arra utalva, hogy a romák elleni támadások rendre adott települések szélső házainál történtek.
Lendvai Ildikó azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz jelezte: a holokauszt-tagadás mellett a kommunizmus bűneit is törvénybe kellene foglalni, azt mondta: „tegyék meg, a mohácsi vésztől a kommunizmusig, függetlenül hogy ezt senki nem tagadja. Miért kell frusztráltnak lenni jobboldalon, ha a szélsőjobbról van szó. Én nem hiszem, hogy a kettő ugyanaz, de nem volna egyszerűbb, ha ezt Önök is világossá tennék? Azt mondták: a kormány csak beszél és beszél. Én azt kérem a már említett 79 és 136 szervezettől, hogy csak beszéljen. Mondják el, hogy ezt ők sem akarják” - mondta Lendvai Ildikó, hozzátéve: akárhogyan alakul is a törvény szövege, „ne maszatoljuk el annyira, hogy ne az derüljön ki, fontosak nekünk a szélső házak. Senkit sem hagyjunk lesodródni az ország térképéről. Ők is mi vagyunk” - fogalmazott az MSZP elnöke.
Hiller István kulturális miniszter – aki korábban felszólalásában kezdeményezte a törvény létrehozását – azt mondta: alapdolgokban nem kell kompromisszumot kötnie a demokratáknak. „Mi, a parlament képviselői demokratáknak valljuk magunkat. Vannak olyan kérdések, amelyek alapvető jellegüknél fogva teszik demokratává a demokratákat. A tudatos, ideológiai alapon megalapozott és végrehajtott gyilkosságok az emberi szégyen részei. Ezt világossá kell tenni. Számos országban a Holokauszt-tagadás bűn. Mindenhol morális vétek és bűn, van, ahol büntető-törvénykönyvbe is ütközik. Érdemes és kell is olyan törvényt alkotni, amelyet minden képviselő megszavaz. Ezért a kormány támogatja a felvetést, és én magyar állampolgárként alá fogom írni” - mondta hozzászólásában Hiller István.
Kóka: őszinte diagnózis a válságról
Minden héten kötelességünk foglalkozni a válság helyzetével és kezelésével – fogalmazott Kóka János, szabaddemokrata frakcióvezető napirend előtt. A liberális politikus rámutatott: az euró továbbra is háromszáz forint körül maradt, a tőzsdék továbbra is gyengélkednek. „A válságkezelő kormány sietett egy őszinte diagnózis felállításával. Kétmillióan fizetnek csak adót az országban, tömegek választják a minimálbért. Magyarországon húsz százalékkal több a közalkalmazottak száma, mint a nagyobb lakosságú Csehországban. Tudjuk, legalább 2000 milliárd forint adót kerülnek el a szürke- vagy fekete zónában lévő vállalkozások” - fogalmazott, majd hozzátette: más országok végigmentek a reformokon, egyszerűsítették az adórendszert; bevezették az egykulcsos adót. Utóbbi kapcsán megjegyezte: az ezzel kapcsolatos tapasztalatok pozitívak. Kóka arra kérte a pénzügyi tárcát, hogy értékelje az egykulcsos adót bevezető országok tapasztalatait. A politikus egyúttal a válságkezelő lépések és azok adatainak aktualizálását kérte, utalva a GDP visszaesés folyamatosan romló mutatóira.
Katona Tamás PM-államtitkár válaszában azt mondta: a válságkezelő program nem csak a tűzoltásra irányul, távlati lehetőségeket is meg kell vizsgálni. Az államtitkár megismételte, elsődlegesen az egyensúly megtartása és a munkahelyek megőrzése a cél. Az adórendszerrel kapcsolatban megjegyezte, hogy néhány héten belül benyújtják a 2010-re vonatkozó módosításokat. „Az egykulcsos adóhoz hasonló konstrukciót javaslunk, a jövő évi intézkedések alapján ugyanis több mint az adózók kilencven százaléka ugyanazon kulcs alapján fog adózni” - mondta Katona Tamás.
Leszavazták a legfőbb ügyészt
Mi kellene, ahhoz, hogy hivatalból indítson eljárást a Magyar Köztársaság ügyészsége az erőszakos, garázda, kirekesztő szélsőjobboldaliak ellen? - ezt kérdezte a legfőbb ügyészhez intézett parlamenti interpellációjában Gusztos Péter (SZDSZ). Gusztos Péter – többek között a kurucinfóra hivatkozva - magyarázatot kért Kovács Tamástól arra, hogy milyen technikákkal, milyen hírforrások és észlelési módszerek alkalmazása után zárták ki eddig minden esetben, hogy hivatalból indíthassanak eljárást az uszító bűncselekményekre felhívó bűnözők ellen.
Válaszában a főügyész azzal érvelt, hogy csak akkor rendelhetnek el nyomozást, ha hivatali hatáskörben jutott tudomásukra a bűncselekmény. Az ügyész ugyanis ekkor alappal meg tudja állapítani, hogy fennáll-e bűncselekmény gyanúja.
A legfőbb ügyész válaszát az Országgyűlés többsége elutasította (160 igen, 152 nem, 41 tartózkodás). A szavazáson a szocialista frakció volt a legmegosztottabb: 8 képviselőjük, köztük Veres János volt pénzügyminiszter igennel szavazott, a képviselőcsoport többsége – az SZDSZ-esekhez hasonlóan – nemmel, 37 szocialista (valamint négy független) pedig tartózkodott. A Fidesz padsoraiból egyedül Zsigó Róbert nyomta meg a nem gombot, a többiek támogatták a főügyészt.
