Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő volt az első napirend előtti felszólaló. A radikális képviselő „Hol volt a kormányzat pénteken? Ki segít az út szélén hagyottakon?” címmel mondott felszólalásában arról beszélt, hogy a hitelkárosultak érdekében múlt péntekre a Jobbik egyeztetést hívott össze, de sem a kormány, vagy a bankszövetség, illetve más meghívott nem jelent meg a tanácskozáson.

Fidesz frakció Kocsis Mátéval

A politikus szerint a kormánypártok rangsorolnak a hitelkárosultak között, a mentőcsomagok valójában csak „csonka mentőcsomagok”, és hiába voltak pozitív lépések az érintettek megsegítésére, sokan továbbra is megoldás nélkül maradtak. Z. Kárpát Dániel elmondta, hogy bár a meghívott érintettek távol maradtak múlt pénteken, a jelen lévő csoportokkal és érdekvédőkkel akciótervet állítottak össze és petíciót írtak. Utóbbira a Jobbik neve azért nem került fel, hogy azzal is a civilek erejét, a valódi népképviseletet mutassák.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagált a kormány részéről, először megköszönve, hogy immár a Jobbik is elismeri: háromszázhúszezer hiteladós helyzetét javította a kormány. A fideszes politikus ezt követően Thatcher egykori brit miniszterelnököt idézte, mondván közpénz nincs, csak adófizetői pénz. Cséfalvay ezzel arra kívánt utalni, hogy minden megoldási javaslatnak a költségvetési vonzatát is illik kiszámolni és mellé tenni. Az államtitkár ezt követően a kormányzati statisztikát sorolta a végtörlesztések, hitelátváltások, árfolyamrögzítések adatairól, rámutatva: a kabinet sok ezer ember kilátástalan helyzetét oldotta meg.

Hoffmann Rózsa egyetért párttársával

Stágel Bence kereszténydemokrata képviselő volt a második napirend előtti felszólaló a mai napon. „Jó pedagógusokkal a jó iskolákért” címmel mondott beszédében többek között azt mondta, hogy 2010-ben drámai módon lecsökkent a természettudományi pedagógus karokra jelentkező hallgatók száma. A KDNP-s képviselő szerint sokan kongatták meg a vészharangot, mondván már most sincs elég kémia és fizika szakos tanár, ez a szám pedig csak romlani fog. Az oktatás megújítása érdekében a megoldás kulcsa a pedagógusok képzése – állította Stágel Bence, hozzátéve: örömteli, hogy az elmúlt évben már megnőtt a tanári szakokra jelentkezők száma. Ebben, a kereszténydemokrata képviselő szerint, az oktatási kormányzat lépéseinek volt kiemelkedő szerepe, például a Klebelsberg-ösztöndíj bevezetésével. Stágel szerint az ország jelenlegi helyzete nagyban nehezíti az oktatási kormányzat lehetőséget, de reményteli a megkezdett út.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár reagált a kormány részéről. A KDNP-s politikus megköszönte képviselőtársának, hogy rávilágított a pedagógusképzés fontosságára. A kormánytag arról beszélt kommentárjában, hogy jó iskola nincs jó pedagógus nélkül, ezért a megfelelő tanárképzés prioritást élvez a kormány terveiben. Hoffmann ezt követően az eddigi sikeres döntéseket, például az osztatlan és a kétszakos pedagógusképzés életbe léptetését sorolta. Kiemelte, hogy az új konvergenciaprogram már a tanárok fizetésének növekedését is tartalmazza, az életpálya minőségének javulása mérhető lesz – ígérte.

Hol a pénz?

Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes és Pest megyei pártelnök kapott harmadikként szót a plenáris ülés elején. Az MSZP-s politikus a kormányzásról beszélve úgy fogalmazott: „Magyarország minden tisztes állampolgára nevében” rá kell mutatni, hogy a kormányzat arcátlan térnyerése zajlik. Tóbiás a régi történeteket sorolva felemlítette Kaya Ibrahim, Josip Tot, az Ezüsthajó vagy a Happy End Kft. és a tizenkét állami gazdaság esetét, majd rámutatott: az államadósság most ugyanakkora, mint a 2010-es választások előtt. „Már csak az a kérdés: hol a pénz?” – tette fel Tóbiás József, hangos bekiabálásokat kiváltva kormányoldalról. A szocialista politikus ezt követően arról beszélt: a földbérletpályázatok után a trafik-botrány is jól jellemzi a kormányzat működését. Tóbiás szerint ha nem hozzák nyilvánosságra a pályázatok elbírálásának mechanizmusát és azt, hogy a vesztesek miért vesztettek, akkor „ez nem marad más, mint mutyikormányzás”.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagált a kormány részéről. A KDNP-s politikus válaszában azzal kezdte, hogy a szocialista kormányok alatt az államadósság ijesztő mértékben növekedett, amellyel a szocialistáknak kellene elszámolnia. Az államtitkár úgy vélte: az MSZP-nek az fáj, hogy most már nem lehet sok helyen és ellenőrzés nélkül dohánytermékeket venni. Rétvári szerint tudták az elején, hogy sokak érdeksérelmét fogja ez a döntés okozni, de erre, elsősorban az egészségmegőrzés érdekében, szükség volt. Rétvári hangsúlyozta: a szocialisták politikájában adóemelés és nem adócsökkentés szerepel, az MSZP-sek a rezsicsökkentést sem támogatják. A KDNP-s politikus kiemelte, a kabinet megvédi a magyar embereket, ha kell, a dohánylobbitól is.

Maffiabaloldal

„Maffiabaloldal” – ezzel a címmel tartott napirend előtti felszólalást Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselő, a párt kommunikációs igazgatója. A politikus beszédében többek között azt mondta: mindenki érezte a 2010-es kormányváltás előtt, hogy a baloldali kormányok súlyos károkat okoztak az országnak. De arról, mutatott rá Kocsis, a választók nem tudtak, hogy milyen háttértárgyalások zajlottak az alvilág és a titkosszolgálatok között. A fideszes politikus szerint kiderült, hogy a baloldal lepaktált az alvilággal. Ez Kocsis Máté szerint az elmúlt huszonöt év legnagyobb politikai botránya. „Ez az, ami nem egyeztethető össze a jogállamisággal, az európai normákkal, az erkölcsiséggel” – sorolta a fideszes képviselő.

Kocsis szerint a baloldal nemcsak kérte, de el is fogadta az alvilág szövetségét. „Ez nem Portik és Laborc ügye, hanem a baloldal és az alvilág ügye” – tette hozzá. Kocsis Máté szerint az akkori politikai vezetők úgy tesznek, mintha nem lenne közük az eseményekhez, pedig az eset a Gyurcsány–Bajnai-korszak egyértelmű és érdemi lenyomatát adja. A képviselő a botrány további kivizsgálását szorgalmazta, majd rámutatott: Bajnai Gordon hazudott, amikor azt állította, hogy az ő kormányzása idején rúgták ki Laborc Sándort, hiszen a volt titkosszolga felmondott, és nem eltávolították.

Pintér Sándor belügyminiszter reagált a kormány részéről. A politikus szerint „szakmailag nagyon szokatlan”, ha egy titkosszolgálat vezetője alvilági szereplőkkel találkozik. De ha mégis létrejön, akkor annak komoly szabályai vannak. Pintér szerint a botrányos találkozón ezeket a szabályokat Laborc Sándor nem tartotta be, ráadásul a Portik-féle javaslatokat nem utasította el a hatályos törvényeknek megfelelően. „Ezt a találkozót félbe kellett volna szakítani” – hangsúlyozta Pintér. A belügyminiszter azzal folytatta: nem tudni, hogy Portik milyen lépéseket tett a felajánlott tőrbe csalások elvégzéséhez, kapott-e ezekhez engedélyt vagy sem. Pintér elmondta: a Belügyminisztérium kész valamennyi rendelkezésre álló dokumentumot a bizottság rendelkezésére bocsátani, az esetleges bűncselekményeket viszont csak Portik oldaláról tudják vizsgálni, Laborc felelősségét az ügyészségnek kell vizsgálnia.

Ezzel a napirend előttiek végére értünk.