A jövő júliustól bevezetendő behajtási díj összegét korábban a mindenkori közösségi közlekedési tarifákhoz – 320 forintos vonaljegy – igazították volna. Tarlós István főpolgármester azonban azon a véleményen van, hogy inkább fizessenek többet a zónahatárt átlépő autósok, így a zónahatáron belül élők mentesülhetnének a teher alól. A naponta bejáróknak ez havi tízezer forintos tételt jelentene, ami azonban nem sokkal haladja meg a havi BKV-bérlet árát – hívja fel a figyelmet a Budapesti Közlekedési Központ munkatársa. 

Mindezt azonban még alaposan átszínezheti a kedvezmények rendszere, amelyről már elkezdődött az alkudozás. Számos intézmény, hatóság, stb. szeretne mentességet kapni. Ám a túl sokféle kedvezmény kezelhetetlenné tenné a rendszert, így a főváros ódzkodik ettől. Tarlós István főpolgármester ugyanakkor hangsúlyozta, azt is szeretnék elkerülni, hogy a belváros lakossága a behajtási díj hatására ugrásszerűen növekedjen. Azt még nem tudni, mivel érnék el ezt. De egyelőre bizonytalan a díjfizetési időszak is, bár a 6–19 óra tűnik a legvalószínűbbnek.

A dugódíj bevezetése, ahogy azt a főpolgármester többször is hangsúlyozta, a 4-es metró uniós támogatási szerződésében is szerepel. Ettől függetlenül igen kapóra jött a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásából kivonulni szándékozó kormánnyal alkudozó városvezetésnek. A jövő évi állami költségvetésben már egyetlen forint állami normatíva sem szerepel, holott az áprilisban aláírt BKV-paktumban még 10 milliárdos csökkentésről volt szó.

Tarlós István szerint Budapest ennek ellenére jól jár. Az állami normatíva helyett jóval nagyobb részt kanyaríthat majd ki a fővárosi vállalkozások által befizetett iparűzési adóból. Ez várakozásai szerint 23 milliárd forintos bevételtöbblethez juttathatja a fővárost. Erről Naszvadi György államtitkárral is egyeztetett már. Emellett tárgyalt a három általa legbefolyásosabbnak tartott fővárosi polgármesterrel, akik egyetértettek vele abban, hogy a zónahatárt ne tolják a városhatárig. Ezt korábban Bús Balázs III. kerületi polgármester vetette fel. Így Pesten várhatóan a Hungária körút, míg Budán a Margit körút vonala lesz a határ.

A kerületi vezetők kérésére a főváros fontolóra veszi egy belső zónahatár kijelölését is. Ám ez megkétszerezné a rendszer kiépítésének költségeit. A kamerarendszernél jóval nagyobb tételt jelent a szükséges P+R parkolók kialakítása. A Budapesti Közlekedési Központ az építés mellett vásárolna is, például a meglévő bevásárlóközpontok szabad férőhelyeit. Jelenleg is tárgyalnak a KÖKI Terminállal 350 parkoló átvételéről. 

A főpolgármester azt is elképzelhetőnek tartja, hogy jövőre mégcsak részlegesen működik a rendszer. Ez akár azt is jelentheti, hogy a kamerák helyett emberek szedik majd a dugódíjat. A BKK-tól származó információink szerint ez aligha történhet meg, a főpolgármesteri bejelentés inkább csak afféle rögtönzés volt.  

A főváros mindenesetre az első csonka évben 9 milliárd, később évi 20 milliárd bevételt remél a dugódíjból.

Tarlós István lapunknak elmondta, a főváros egyáltalán nem ragaszkodik a dugódíj bevezetéséhez. Az alkalmazását előíró uniós szerződésben nincs megkötés a díj összegére, a bevezetés időpontját pedig a metró átadásához köti, ez 2014-ben várható. Ha a kormány a főváros 14 korábbi bevételnövelő javaslata közül egy másikat választana a kieső állami normatíva pótlására, akkor a dugódíj összege a jeleneg tervezettnél sokkal kisebb lehetne, és a bevezetését is el lehetne halasztani egy évvel. Addigra a P+R parkolók is elkészülnének és a kamerás ellenőrző rendszer kiépítésére is maradna idő.