Szeptember végén Lázár János visszavont egy, a bírálaton és az eredményhirdetésen már túl lévő napenergiás KEOP-pályázatot, mivel az Átlátszó.hu megírta: a nyertesek zöme ismeretlen előéletű, 0 forintos árbevételű, részben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (vagyis a kifizetőhöz) köthető cég. A hivatalos kommunikációban akkor egy 3 milliárdos keretösszeg átcsoportosítása szerepelt: Lázár úgy döntött, a pénzt a pályázó vállalkozások helyett közintézmények költhetik megújulós beruházásokra (például óvodai-iskolai napenergiás fűtőberendezésekre).

A birtokunkban lévő papírok alapján a példátlan döntést visszaélések hosszú sora előzte meg, amelyek közül messze nem az volt a legsúlyosabb, hogy üzleti és szakmai múlt nélküli cégek nyertek volna egy olyan pályázaton, amelyben a referenciáknak és az üzleti elképzeléseknek elvileg döntő súlyuk volt. Összesen tíz (jellemzően az előzőekben említett, vagyis a múlttalan cégek közé tartozó) vállalkozás adott be fillérre azonos összegű, egy sablonszöveg fénymásolásával előállított pályázatot más-más helyen megvalósítandó, részben eltérő műszaki tartalmú napenergiás projektekre, az életszerűség látszatára sem ügyelve. Az érintettek szemmel láthatóan biztosak voltak benne, hogy bármivel pályáznak is, mindenképpen nyerni fognak, hiszen sorozatban szegték meg a pályázati felhívásban szereplő előírásokat: összefüggő projekteket több elemre bontottak szét (amit a kiírás eleve kizáró oknak tekint), több helyszínre is kértek és kaptak támogatást (utóbbi szintén ellentétes a pályázati feltételekkel), alapvető dokumentumokat (például az energiahivatal határozatát a termelt áram átvételéről) nem nyújtottak be stb. A hasonló hibák miatt a nyertesként kihozott pályázók háromnegyedét eleve el kellett volna utasítani, ám az NFÜ a jól láthatóan egy körhöz tartozó „fénymásolók” esetében nem törődött ilyen apróságokkal, másokat viszont sokkal kisebb súlyú, adminisztratív hiányosságok miatt is kizárt.

Valójában egyébként nem csupán hárommilliárdról van szó: az NFÜ adatai szerint „a 2012-13-as időszakban a KEOP-2012-4.10.0/C komponensre 14 milliárd forint áll rendelkezésre, melyből 2 milliárd forint költségvetési szervek, költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek és nonprofit szervezetek; 12 milliárd forint vállalkozások és átmeneti és technikai besorolású szervezetek számára áll rendelkezésre”. Ha a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozói keretet teljes egészében a közületi fejlesztésekre csoportosítja át, akkor ez a döntés tehát nem hárommilliárd forintról szól.

A közületi megújulós pályázatokon 2011 óta rendre kimagaslóan jól szerepel (és emiatt mára a szektorban domináns helyzetbe került) a közelmúltig a Közgép-csoporthoz tartozó Elios (korábbi nevén E-OS) Innovatív Zrt. A cég nyáron kikerült a Közgép érdekeltségéből. A társaságban régóta igazgatósági tag Tiborcz István, Orbán Viktor veje. A zrt. jelenlegi tulajdonosi szerkezete nem ismert. A cég egy szóbeli ígéret ellenére sem válaszolt a tulajdonosi szerkezetét firtató, írásban átküldött kérdéseinkre, így nem tudhatjuk, igazak-e azok az információk, amelyek Tiborcz tulajdonlásáról szólnak.

Jávor Benedek az ügyben nemrég írásbeli kérdéssel fordult Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterhez. Az Együtt-PM politikusa elmondta: a tárca válasza szerint „2010 óta Magyarország időarányosan minden évben teljesítette a magyar kormány és az Európai Bizottság által jóváhagyott Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében foglalt célkitűzéseket”.

A valóságban azonban jelentős az elmaradásunk: 2020-ra az ország teljes energiafogyasztásának 14,65 százalékát megújuló energiaforrásokkal kellene megtermelni, ám jelenleg csupán 9 százaléknál tartunk, és az arány a kormányváltás óta csak minimális mértékben nőtt, elsősorban olyan beruházások nyomán, amelyeket még 2010 előtt engedélyeztek. (Részben statisztikai javulásról van szó, mivel a csökkenő energiafelhasználás folytán a változatlan megújuló-termelés is többnek látszik.) Vagyis a kormány egyfelől látványosan fagyasztja a megújulós szektort, másfelől viszont „terített asztalt” biztosíthat néhány cég számára a zöldenergia-piacon azokból a forrásokból, amelyeket az EU ad a szektor fejlesztésére.