Egyre többen élnek egyik hónapról a másikra
Ez így van Magyarországon is – mondta –, mert a Fidesz minden korábbi ígéretével szemben nem az emberek pártjára állt, hanem „összeszerelő-országgá süllyesztette" Magyarországot. Schmuck Erzsébet szerint ennek egyenes következménye, hogy mára a szegénység nem elszigetelt probléma: a középosztályra is kiterjed, egyre többen élnek egyik hónapról a másikra, a hivatalos statisztikák szerint csaknem másfélmillió ember él szegénységben, az adózók csaknem fele, 2,2 millió ember keres a létminimum alatt.
Az LMP-s képviselő úgy fogalmazott: a szegénységi és egyenlőtlenségi mutatókban Magyarország sosem állt jól, de a gazdasági válság begyűrűzésével, valamint a jelenlegi és a korábbi kormányok „zsákutcás társadalom- és gazdaságpolitikája miatt" az adatok drámaian romlottak. Pártja megoldási javaslatai közül kiemelte a mostani segélyezési rendszer felváltását a minimumjövedelemmel, ugyanakkor fontosnak tartja a többkulcsos adórendszer visszaállítását és a minimálbérnek a létminimum szintjére történő emelését.
Magyarországon még mindig a szegénység az egyik legnagyobb társadalmi, politikai probléma, ezért a DK felszólítja a kormánypártot, hogy tegyen többet a legelesettebbekért – hangoztatta Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke. Az adatok szerinte elkeserítőek: Magyarország az európai felmérések szerint csupán Bulgáriát, Romániát és bizonyos vonatkozásokban Görögországot előzi meg, minden más országnál rosszabbul áll a kontinensen.
A szegénység elleni fellépés szükségességét hangsúlyozták az MSZP vezetői is a budai Várban, a Karmelita kolostor előtt tartott szombati sajtótájékoztatójukon. Botka László, a párt országos választmányának elnöke hangsúlyozta: a testület szombaton állásfoglalást fogadott el, amelyben azt követelik: a közszféra mintegy 700 ezer dolgozója kapjon 50 százalékos fizetésemelést, emeljék meg a minimálbért nettó 100 ezer forintra, valamint a 28 500 forintos minimálnyugdíjat emeljék 50 ezer forintra. Úgy vélte, erre megvan a fedezet, a kérdés az, hogy a kormány szándéka is megvan-e erre vagy presztízsberuházásokra költ, mint például a Miniszterelnökségnek a Karmelita kolostorba költöztetésére. Tóbiás József, az MSZP elnöke a dolgozói szegénységre hívta fel a figyelmet, azt mondta: Magyarország működőképességét veszélyezteti az alacsony bér.
Az Eurostat szerint a hét év alattiak körében 2014-ben több mint 42 százalékos volt a szegénység, a Tárki 2014-re vonatkozó mérései szerint a 18 és 24 év közöttiek 18, a 18 év alattiak 17 százaléka szegény, az MTA idei adatai pedig azt mutatják, hogy a háztartások 37 százaléka szegény, a különböző vizsgálatok szerint Magyarországon mintegy négymillióan élnek a szegénységi küszöb alatt, illetve a környékén – sorolta Niedermüller Péter.
A Központi Statisztikai Hivatal ugyanakkor valamilyen megmagyarázhatatlan okból befejezte a létminimum alattiakra vonatkozó statisztika készítését – fűzte hozzá. Ez a szegénységi ráta a több mint fél évtizede kormányzó erő szégyene, amely magukra hagyja a legkiszolgáltatottabbakat, ám eközben minden törvényes és törvénytelen eszközzel támogatja a hozzá közelállókat – mondta az ellenzéki politikus.
A szegénység újratermelődésének alapvető oka Magyarországon a munkanélküliség és az alulképzettség, ráadásul a szociális kiadások évről évre csökkennek, a kormánytöbbség az önkormányzatokhoz telepítette a szociális ügyeket, ám a szegényebb helyhatóságoknak erre nem futja – véli. Ezeken a településeken szerinte a központi költségvetésnek kellene segítenie.
Az Európai Unió lakosságának 24,4 százalékát, 122 millió embert fenyegetett tavaly a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség az Eurostat által pénteken kiadott jelentés szerint. Az elszegényedésnek kitettek aránya tavaly kissé csökkent a 2013-as 24,5 és a 2012-es 24,8 százalékhoz képest, de fölötte van a 2008-as 23,8 százaléknak.
Tavaly a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban – Romániában (40,2 százalék), Bulgáriában (40,1 százalék) és Görögországban (36,0 százalék) – fenyegette leginkább a szegénység vagy a kirekesztettség. Magyarországon 31,1 százalékra csökkent ez az arány a 2013-as 33,5 százalékról, de továbbra is felette áll a 2008-as 28,2 százaléknak.
A veszélyeztetettek aránya Csehországban (14,8 százalék), Svédországban (16,9 százalék), Hollandiában (17,1 százalék), Finnországban (17,3 százalék) és Dániában (17,8 százalék) volt a legalacsonyabb.
Tavaly a teljes EU-ban a lakosok 17,2 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 8,9 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 11,1 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Magyarországon ezek a mutatók 14,6 százalékon, 23,9 százalékon és 12,2 százalékon álltak.
