Nagyot bukott a Fidesz, nem nyert az MSZP
Feltehetően a Magyarországon is fokozatosan érvényesülő pénzügyi-gazdasági válságnak tudható be, hogy a lakosság általános hangulatát mérő Közérzeti Index a korábbi hónapok alacsony értékeitől is elmaradt novemberben - derül ki a Századvég és a Forsense közös kutatásából. A 0-tól 100-ig terjedő skálán az index jelenleg 25 ponton áll, ami 2 ponttal alacsonyabb az októberben mértnél.
Októberhez hasonlóan novemberben is a megkérdezettek 62 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat tartanának. A pártot választók aránya ugyanakkor 3 százalékponttal csökkent az elmúlt hónaphoz képest. Novemberben a kérdezettek 47 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.
Az elbizonytalanodás elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette. A mostani vizsgálat szerint a megkérdezetteknek 24 százaléka szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra. Ez az érték 4 százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban mértnél (és az elmúlt másfél évben soha nem csökkent 25 pont alá). Ugyanakkor az MSZP támogatottsága nem emelkedett, novemberben is 18 százalék. A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete sem változott októberhez képest, azaz továbbra sem haladja meg egyiküké sem a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát.
Az elmúlt hónap során mind a kormány, mind az ellenzék megítélése romlott, 63 százalék adott negatív értékelést mindkét oldal esetében. A Fidesz szavazói jelenleg is jóval nagyobb arányban elégedetlenek a saját politikusaik munkájával (25%), mint az MSZP szavazói (10%).
Nincs különbség a két nagy párt vezetőjének támogatói tábora között. Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet a válaszolók 32-32 százaléka tartja alkalmasabbnak a kormányfői posztra. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyik sem alkalmas a posztra (ez 3 százalékpont növekedés októberhez képest). A bizonytalanok körében ez az arány 42 százalékos.
A módszertan
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. november 10. és 19. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt embert kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.