Tíz plusz egy üggyel kezdené a Fidesz kormányra kerülése után az elszámoltatást, a felelősségre vonást: ezek közé tartozik a BKV "szétlopása", a kormányzati negyed, a sukorói kaszinóberuházás, a bábolnai földeladás, a Magyar Televízió székházának építése, a Magyar Posta székházának eladása, a "ferihegyi történések" - így a Malév privatizációja, majd visszaállamosítása -, a 2006. októberi 23-i események, a gazdaság adatainak meghamisítása, az állami vezetők végkielégítésének ügye, valamint az állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata.

Lázár János fideszes országgyűlési képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján közölte: "ez csak a kezdet, és nem a vég (...); folyt. köv.".

1. BKV-ügyek

A közlekedési vállalatot az MSZP és az SZDSZ az eltelt nyolc évben gyakorlatilag "szétlopta" Lázár megfogalmazása szerint.

2. Kormányzati negyed

A kormányzati negyed ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számításai és a folyamatban lévő nyomozás szerint több mint 14 milliárd forint kárt okoztak - közölte az ellenzéki politikus, megjegyezve, hogy a kormányzati negyed esetében lényegében "egyetlenegy kapavágás nélkül" költött el a magyar állam 14 milliárdot.

3. Sukoró

A harmadik ügy Sukoró, amelynek esetében szintén büntetőeljárás van folyamatban. A kaszinóberuházással összefüggésben felmerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. menedzsmentjének felelőssége, az érintett szerződést jóváhagyó vagyongazdálkodási tanács, a Pénzügyminisztérium, illetve a pénzügyminiszter felelőssége, valamint azoké is, akik a kormányzatban jóváhagyták a beruházás kiemelt státuszát - mondta Lázár János.

4. Bábolna

Ingatlannal kapcsolatos a negyedik téma is: a Fidesz szerint ugyanis a törvényeket súlyosan megsértve és kijátszva döntött a nemzeti földalapkezelő több mint 200 hektárnyi bábolnai állami föld sorsáról.

5. MTV-székház

A következő két ügy egy-egy székházzal kapcsolatos - tájékoztatott a rendészeti bizottság elnöke. Az első a Magyar Televízió székházának építése, "amely különleges figyelmet érdemlő módja a közvagyon szétlopásának és az állam megkárosításának".

6. Posta-székház

A másik épület, a postaszékház eladásával kapcsolatban emlékeztetett: az ÁSZ megállapította, hogy célszerűtlen volt az értékesítés.

7. Ferihegy

A Fidesz azt is szeretné tisztázni, mi történt az elmúlt nyolc évben Ferihegyen: Lázár János szerint ide tartozik a Budapest Airport privatizációja és a Malév privatizációja, majd visszaállamosítása.

8. Oszlatás

A nyolcadik ügyben arra keresnek választ, mi történt 2006. október 23-án Budapesten: hogyan lehetett az, hogy a magyar rendőrség rátámadt a békés tüntetőkre. Szeretnék név szerint tisztázni azt is, hogy ki mire adott utasítást a televízió-székház ostrománál és október 23-án a fővárosban a magyar rendőröknek - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy szeretnék a rendőri vezetők felelősségét személyre lebontva tisztázni és megállapítani.

9. Gazdasági adatok

A kilencedik ügy kérdése úgy hangzik: lehet-e Magyarország könyveit és mérlegeit következmények nélkül meghamisítani, és megtéveszteni az Európai Uniót, illetve Brüsszelt.

10. Végkielégítések

A következő az állami vezetők végkielégítésének témája, amelynek kapcsán Lázár János közölte: elsősorban a MÁV-nál és a Magyar Villamos Műveknél kifizetett végkielégítéseket kell kivizsgálni.

11. Offshore

A "plusz egy" az állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata. Vajon milyen társadalmi következményekkel jár az Magyarországon, hogy a magyar állam képviselői nyíltan nem jogkövető, hanem adócsaló, adóelkerülő magatartást tanúsítanak? - tette fel a kérdést. Mint mondta, tisztázandó, hogy Bajnai Gordon miniszterelnöknek milyen offshore érdekeltségei vannak, és milyen kapcsolata volt hivatala alatt offshore cégekkel a pénzügyminiszternek. Hozzátette: rendkívül súlyosnak tartja Simor András jegybankelnök offshore érdekeltségét is. Azt is szeretnék tisztázni, hogy a villamos műveknél az "offshore cégek égisze" alatt mi zajlott. Azért ezeket az ügyeket választották először, mert kivétel nélkül szimbolikusak - indokolt Lázár János.

A politikus azt mondta, a következő parlamenti pártoknak meg kell akadályozniuk, hogy az ügyekben érintett politikusok a mentelmi jog mögé bújva ússzák meg a felelősségre vonást. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarországon a közbizalom helyreállításának a mentelmi jog újraszabályozása lesz az egyik sarkalatos pontja a politikusok felelősségvállalását illetően. "A mentelmi jog újragondolása húsz év után aktuális Magyarországon" - fogalmazott.

Annak, hogy Magyarország társadalmi, gazdasági, morális csődben és káoszban van, az az oka, hogy létezik egy olyan csoport, amelynek tagjai a törvények fölé helyezték magukat az elmúlt időszakban: ők az ország választott tisztségviselői - vélekedett.

Mint fogalmazott, a lakosság által elszenvedett megszorításokkal "visító ellentétben" áll az a lopás és korrupciós hullám, amely kezdettől fogva végigkíséri az MSZP és az SZDSZ kormányzását. A jövő nem kezdődik el anélkül, hogy az elmúlt nyolc év kormányzásáért a szocialistákat és a szabad demokratákat ne számoltatnák el - jelentette ki Lázár János.

Hangsúlyozta, az elszámoltatásnak alkotmányos és törvényes keretek között kell zajlania, és nem jelenthet leszámolást. Szólt arról is, hogy a Fidesznek, ha kormányra kerül, azzal kell kezdenie az elszámoltatást, hogy minden adatot és információt nyilvánosságra hoz.