Az új bérlők eddigi munkája: elpusztították a növényeket Teknős Miklós

Szabó a Kúria korábbi, a földpályázatok adatait közérdekű információnak minősítő döntésére hivatkozva adott be adatigénylést a Nemzeti Földalaphoz az elhúzódó jogvitát kiváltó kishantosi pályázattal kapcsolatban. Mint pénteki, a Földművelésügyi Minisztérium épülete előtt tartott tájékoztatóján emlékeztetett rá, a szóban forgó területet húsz éve a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. műveli ökológiai gazdálkodásban, ám ők az előző Orbán-kormány tavalyi földpályázatán egyetlen hektárnyi területet sem nyertek.

Ugyanakkor földbérlethez jutottak olyan gazdálkodók, akik a kiírásban szereplő feltételeket komolyan véve el sem indulhattak volna. A nyertesek közé került például egy olyan vállalkozás – a Mező Vidék Bt. –, amely a pályázatkiírás idején alakult, az elődje Salgótarjánban az építőiparban tevékenykedett, ennek ellenére helyi mezőgazdasági cégként pályázott (miközben nem rendelkezett olyan lezárt üzleti évvel, amelyben a bevételeinek legalább az 50 százaléka a mezőgazdaságból származott volna), sőt egy jelentősebb szarvasmarha-állományt is beírt a pályázatba, aminek a megléte egy frissen létrejött cég esetében kevéssé valószínű.

Egy másik nyertes, Simon-Hornok Réka arról nevezetes, hogy a férjéé és családjáé a megye egyik legnagyobb agrárvállalkozása, a 2900 hektáron gazdálkodó Simon Kft. A hölgy ennek ellenére őstermelőként adott be sikeres pályázatot (ráadásul pályakezdő, azaz három évnél rövidebb ideje a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodóként jelölte meg magát, a pályázat egy másik pontján viszont öt és tíz év közötti gyakorlatot jelölt be, így pályakezdőként és jelentős gyakorlattal rendelkező gazdaként is pluszpontokat kapott).

Ő volt egyébként a kishantosi földek legnagyobb nyertese, egymaga 87 hektárnyi bérleményhez jutott. Amúgy a Simon Kft. gépesített, nagytáblás, intenzív (azaz például jelentős vegyszerfelhasználásra és alacsony élőmunkaigényre épülő) gazdálkodást folytat. A nagyüzem gépei sajtóhírek szerint részt vettek a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által tavaly elvetett bionövények idén tavaszi értelmetlen beszántásában.

Szabó Rebeka a sajtótájékoztatón azt is megerősítette, hogy a központ és az általa használt terület értékét részben a több évtizedes vegyszermentes státusz adta – ez a jelentős társadalmi és ökológiai érték azonnal megszűnik, ha az új bérlők növényvédő szereket kezdenek használni (a pályázatban egyévnyi bioművelést írtak elő számukra, ez azonban aligha jelent hosszú távú garanciát).

A politikus a sajtótájékoztató után lapunknak azt mondta: szakmai alapon az említett pályázók semmiképpen sem kerülhettek volna a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ elé a pontozás során. Szabó Rebeka megerősítette: az általa feldolgozott pályázatokat nyilvánosságra fogja hozni a Párbeszéd Magyarországért honlapján, és jogi lépéseket is fontolgatnak annak érdekében, hogy a kigolyózott kishantosiaknak igazságot szolgáltassanak, illetve a szabálytalan pályázat eredményét megsemmisítsék.