Eredetileg Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött volna az Országgyűlés hétfői ülése, a parlamenti információs rendszerben jelezték is, hogy a kormányfő beszélni kíván az elmúlt héten aláírt uniós szerződésről. Ezt azonban az utolsó percekben végül megváltoztatták, Orbán és tervezett felszólalása is kikerült a listából. Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk: miért vonta vissza felszólalását Orbán Viktor, de egyelőre nem kaptunk érdemi választ.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye IS Magyarország

Parlament

„Szabolcs-Szatmár-Bereg megye IS Magyarország” – ezzel a címmel szólalt fel napirend előtt Veres János volt pénzügyminiszter. A szocialista képviselő arról beszélt, hogy nemrég a megye lakói és több civil szervezete demonstrációt tartott többek között a közmunka beszűkülése, az azzal kereshető összeg mértéke, a katonák és rendőrök juttatásainak csökkentése, a továbbtanulási esélyek megkurtítása és az egykulcsos adó miatt. Veres emlékeztetett, hogy a szervezők a mai napon átadták a helyben elfogadott petíciójukat a kormány képviselőinek, ezt az MSZP-s politikus fel is olvasta a parlamenti patkóban. Az expénzügyér szerint a kabinet tevékenysége hátrányos a megyében élők számára, szerinte megfelelő válaszokat az MSZP „Kelet-Magyarország” programja adhat majd.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt a szocialista felszólalásra, elsőként azt közölte: a kormány tisztában van azzal, hogy Szabolcs is Magyarország része, és külön figyelmet fordít rá. Az államtitkár a nemzeti foglalkoztatási alap kifizetéseinek összegével és egyéb programok megvalósulásával kívánta jelezni: a térség szinte felül is reprezentált. Cséfalvay hozzátette: Szabolcsban az MSZP-kormányok utolsó éveiben feleannyit költöttek közmunkára és támogatásra, mint most. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy most sokkal több pénz megy közmunkára, míg a szocialisták inkább a segélyekre költöttek többet. Cséfalvay szerint a Fidesz-kormány a munka felé irányítja az embereket, az MSZP pedig inkább bezárta őket a segélyek világába.

Skandinávia vagy Dél-Amerika?

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője „Merre tart a munka világa?” címmel kért és kapott szót. Az ökopárti politikus napirend előtt többek között arról beszélt, hogy az ország válaszúthoz érkezett: a periféria része akar-e lenni, vagy fel akar zárkózni a gazdasági és politikai centrumhoz. „A skandináv vagy a dél-amerikai utat választjuk?” – tette fel a kérdést. Jávor ezzel az LMP által indított népszavazás témáira utalt, fel is sorolva a referendumra szánt kérdéseket, így a tankötelezettség korhatárának leszállítására, az álláskeresési járulék idejének mértékére, a próbaidő maximális hosszára, illetve a szabadságok kiadásának mértékére vonatkozó kérdéseket. Az ökopárti frakcióvezető szerint aki kiszolgáltatott országot akar, annak az orbáni úton kell továbbhaladni, aki viszont prosperáló országot kíván, annak alá kell írnia az aláírásgyűjtő íveket. Ezt követően Jávor Benedek és az LMP frakciójának tagjai átadták a fideszes képviselőknek a dokumentumokat.

Kövér László házelnök bejelentette: a kormány részéről senki nem kíván reagálni.

A fenntarthatatlan rendszer

Pálffy István kereszténydemokrata képviselő beszélt a korábban hivatkozott uniós paktumról „Új európai kiegyezés” címmel. A volt híradós – Orbán felszólalását némileg helyettesítve – azt mondta: a közösségi jólét csak akkor lehet eredményes, ha a tagországok egyensúlyba kerülnek, „Magyarország pedig soha nem volt ebben az egyensúlyi állapotban”. Pálffy szerint a 2004-es csatlakozás óta nem volt az ország egyensúlyban a többi tagországgal. A KDNP-s politikus rámutatott: a magyarok által megtermelt jövedelem hét százaléka kivándorol az országból. „A magyar gazdaság képtelen ekkora kiszivattyúzást kitermelni, ezt a rendszert képtelenség fenntartani” – fogalmazott. Pálffy szerint egy új európai kiegyezésre van szükség, amelyhez később csatlakozhat Szlovákia, Románia és Lengyelország is. „Ez azon az alapon kell létrejöjjön, hogy vissza kell találni a közös Európa célkitűzéséhez, a közjóhoz” – mondta a kereszténydemokrata politikus. Pálffy szerint az országnak szüksége van szövetségesekre.

Németh Zsolt külügyi államtitkár reagált a kormány részéről. Elmondta, hogy a költségvetési paktum csak az egyik oldala volt az európai törekvéseknek. Németh szerint Európának kötelessége például megvédeni a keresztény kisebbségeket az arab világban. Romániát jó példának hozta fel, mint amely ország hatékonyan tudta képviselni a nemzeti érdekeit a szerb uniós csatlakozás kapcsán. Az államtitkár szerint időközben „kirajzolódott egy országcsoport”, amely kiállt Magyarország mellett, így például Litvánia, Lengyelország és Csehország. „Ezek az országok tudják azt, mi az az értékrendszer, amelynek érdekében Magyarország fellép” – tette hozzá a külügyi államtitkár.

EU-tanázia

„EU-tanázia” – ezzel a címmel szónokolt Vona Gábor pártelnök, a Jobbik részéről. A radikális frakció vezetője többek között elmondta, hogy a januári „Békemenet” résztvevői bár a kormány támogatói voltak elsősorban, a tömeget az az álláspont forrasztotta egybe: „nem leszünk gyarmat”. Vona szerint ennek kell lennie a nemzeti minimumnak. A Jobbik elnöke szerint azonban a helyzet egyre rosszabb, az Európai Parlamentben két napja Magyarország-ellenes napot tartanak. Vona emlékeztetett, hogy az MSZP elnöke korábban azt mondta: a pártja most egy hosszú menetelésbe kezd. „Én annak örülnék, ha a francba menetelnének már!” – tette hozzá.

Ezért a mondatáért Kövér László házelnök figyelmeztette Vonát, hogy viselkedjen parlamenti képviselőhöz méltóan.

A Jobbik elnöke ezt követően arról beszélt, hogy az Európai Unió szinte csak hátrányt hoz Magyarországnak, 2003-ban pedig egy másik Unióra szavaztak a magyar választók. Vona hangsúlyozta, hogy az európaktumhoz való csatlakozásról népszavazást kellene tartani, „ha ettől elmenekülnek, felteszem a kérdést: mennyivel jobbak Andor Lászlónál?” – zárta szavait.

Kövér végül ismét figyelmeztette a Jobbik vezetőjét: bár a demokráciában a kocsmában lévők szavazatai is számítanak, a kocsmai stílust a Parlamentben nem szabad meghonosítani.

Orbán válaszol

Orbán Viktor miniszterelnök reagált Vona szavaira. Meglepetésének adott hangot, mondván korábban azt hitte, hogy a Jobbik támogatja a kormányt a költségvetési hiány és az államadósság csökkentésével kapcsolatban. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az Unió megszorítást követel, miközben a magyar kormány ezzel szembemegy, és átszervezi a rendszert. „Azt hittem, a Jobbik ebben támogat minket” – ismételte meg. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarországnak szüksége van nemzetközi beruházásokra. Szerinte ezért különbséget kell tenni szövetségesek és gyarmatosítók között. „Az, akinek csak a piacunk kell, az gyarmatosító. Akinek a munkánk és a szaktudásunk is kell, az a szövetségesünk” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán a kohéziós alapok tervezett befagyasztásával kapcsolatban azt mondta: Magyarországnak higgadtan és nyugodtan ki kell állnia az érdekei mellett. A kormányfő szerint a túlzottdeficit-eljárás meg fog szűnni. Hangsúlyozta: az eljárás azért tűnhet indokoltnak, mert 2004 óta egyszer sem sikerült tartani a hiánycélt.

Taps kormánypárti oldalról.

Három csapás

A fideszes Kocsis Máté volt az utolsó napirend előtti felszólaló. A rendészeti bizottság elnöke „Akcióban a Három csapás” címmel arról beszélt, hogy egy demokratikus, erős országnak szüksége van egy olyan törvényre, amellyel megvédheti az állampolgárokat. A fideszes politikus ezt követően ismertette a „három csapás” néven elhíresült törvény megalkotásának történetét és részleteit, illetve az Egyesült Államokban régóta meglévő hasonló szabályozást. Kocsis szerint a törvény eddig meghozta a várt változásokat.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár a kormány részéről elmondta: az Orbán-kabinet a sértettek és a törvénytisztelők pártján áll, ezért az egyes cselekményeket nem a bűnelkövetők szempontjait figyelembe véve közelítik meg. Az államtitkár ezt követően a kormányzati intézkedéseket és eredményeket sorolja, például az uzsora-bűncselekmények vagy a „dizájnerdrogok” kapcsán hozott szigorító lépéseket. Rétvári az eredmények közé sorolta a megnőtt ügyészségi és rendőrségi létszámot és a tervezett új büntető törvénykönyvet is.

Ezzel a napirend előttiek véget értek.