Van végre EU-konform földtörvényünk. Kissé szeplős, de a miénk – ez a véleménye Nagy Frigyes volt földművelésügyi miniszternek. Az egykori szocialista politikus szerint az lenne a jó, ha a földet a magyar gazdák művelnék. Ők azonban politikai játszmák áldozatai, és egyre több lesz az olyan föld, amelytől végső búcsút vehetnek. Ez a folyamat az Antall-kormány idején kezdődött, amikor olyanokkal licitáltatták el a gazdák elől a földeket, akiknek a mezőgazdasághoz semmi közük nem volt.

Nagy Frigyes Kurucz Árpád

Nagy Frigyes úgy látja: a földet azoktól a spekulánsoktól kell elsősorban félteni, akiket nem a termelés, hanem az unió úgynevezett földalapú támogatása érdekel. Ezekkel a milliárdokkal ugyanis nem kell elszámolni. Megkérdeztük a szakembertől, hogy a hatályos, friss törvények valóban megvédik-e a magyar földet. Nagy Frigyes a 2013. évi CXXII. törvényből idéz, amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról rendelkezik: e szerint a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezhetimeg, földművesnek az számít, aki „Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi személy, vagy tagállami állampolgár”. Utóbbi meghatározás „az Unió tagállamának állampolgárait” jelenti.

– Az uniónak 28 ország a tagja, és mintegy félmilliárd állampolgára van. A törvény tehát nem tiltja az ő földszerzésüket – mutat rá a volt miniszter. Ezzel megfelel az uniós jognak, amely belépésünk feltétele volt, és amelyet a magyar kormányok hosszas csatlakozási tárgyalások során elfogadtak és aláírtak, a magyarok pedig népszavazáson megerősítettek. Igaz azonban, hívja fel a figyelmet Nagy Frigyes, hogy a földvásárlást nehezítő elemek nagy számban találhatók a törvényben. Ilyen például az, hogy földet csak földműves vehet. Földműves az, aki ténylegesen földet művel, szakmai végzettséggel rendelkezik, és legalább három éve helyben lakik.

Az állam elővásárlási joggal rendelkezik, a további jogosultság a szomszéd földművest, utána a helyi földművest, majd a 20 kilométeren belül lakó földművest illeti meg. Az eladási szándékot 30 nap helyett 60 nappal korábban kell közhírré tenni. A megvásárolt föld bérbe nem adható, megművelése kötelező. A földtulajdon felső határa 300 hektár, a bérleté 1200 hektár lehet. A vásárlást egy vétójoggal rendelkező földbizottság hagyja jóvá, amely a helyi gazdákból szerveződik, akik maguk is érdekeltek lehetnek földvásárlásban.

A volt miniszter szerint a törvény ellentétes azzal a jelszóval, hogy „megvédjük a magyar földet a külföldiektől”. A jogszabály ugyanis be fogja fagyasztani a földpiacot, és a versenyképes birtokstruktúra ellen hat. Nem csoda, hogy a fölháborodás jelei figyelhetők meg azok között, akik fölébredtek és megismerték – mondta Nagy Frigyes.