Mint írják: „a tervezett épületek, az építkezéssel járó felvonulás, az új intézmények és az azokat kiszolgáló turisztikai, kereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítmények alapvetően megváltoztatnák a Liget hagyományos funkcióját, és ellehetetlenítenék, hogy a Liget liget maradjon.

Élhető, emberléptékű Városligetet szeretnénk, és abban hiszünk, hogy a művészetnek elsősorban nem befogadó épületekre, hanem befogadókra van szüksége.

A kortárs építőművészet innovatív és értékes elképzelései csak megfelelő helyen megvalósulva szolgálhatják a fejlődést – és nem a Városligetben, ahol a természeti környezet visszavonhatatlan rombolása, pótolhatatlan fák kivágása, élőhelyek elpusztítása és az ökoszisztéma károsítása volna a kulturális infrastruktúra bővítésének feltétele és következménye.

Meggyőződésünk, hogy a Városliget felújítását csakis szakértői és civil fórumokkal való érdemi egyeztetés és megegyezés után szabad elkezdeni, és az ismert szakmai, kertészeti, urbanisztikai, építészi, tájépítészi vélemények és javaslatok figyelembe vételével meg kell őrizni e nagy múltú park közpark jellegét."

A petíciót  három író, Csikós Attila, Garaczi László és Kiss Judit Ágnes jegyzi. Az aláírók között vannak – mások mellett – a szintén író Bán Zsófia, Cserna-Szabó András, Erdős Virág, Ferencz Győző, Forgách András, Háy János, Kukorelly Endre, Lángh Júlia, Németh Gábor, az író-irodalomtörténész Nyáry Krisztián, a fotóművész Csoszó Gabriella, a dramaturg Lengyel Anna, Magyar Fruzsina és Radnai Annamária, a színész Fodor Tamás, Pogány Judit, Szirtes Ági, Takács Nóra Dia, a díszlettervező Horgas Péter, a festőművész Vojnich Erzsébet és Szűts Miklós és a műfordító Nádori Lídia.