Szeptember első hetében a hídpillérek restaurálásával elkezdődött Budapest jelenleg legnagyobb műemléki rekonstrukciója a Margit hídon. A méretek érzékeltetéséül egyetlen adat: a következő hónapokban annyi speciális mészkövet építenek be a dunai átkelő „lábaiba”, mint amennyit a Parlament restaurálásához három év alatt használnak fel, összesen 1300 köbmétert. A hídra visszakerülnek a régi díszes címerek, az eredeti, párizsi mintára öntött lámpaoszlopok, s a háborúban elpusztult díszes korlátokat is újraöntik. A hídfők aluljáróit ismét a kisföldalattiéhoz hasonló Zsolnay-csempék fogják díszíteni – tájékoztatta lapunkat az átkelő felújítását végző Mh2009 Konzorcium sajtóirodája.

Elsőként a pillérek gránit-talapzatát tisztítják meg. Ezzel párhuzamosan végzik a pillérek pályaszint közeli, mészkőből álló részének felújítását. A műemléki rekonstrukció látványos része a középpillér restaurálása. Amikor 1876-ban felavatták a hidat, még nem létezett a Margitszigetre vezető szárnyhíd, azt csak 1900-ban építették hozzá. Később, amikor kialakították a szigetre vezető lépcsős aluljárót, megbontották a középpillér egyes részeit. Az aluljáróról azóta kiderült, hogy nehezen leküzdhető feladat elé állítja a szigetre tartó mozgássérülteket, vagy épp babakocsis kismamákat, ezért most megszüntetik, s helyette zebrát alakítanak ki a hídon. Így szintkülönbség nélkül lehet majd bejutni a szigetre. Az aluljáró építéséhez egykor kibontott köveket most korhű módon kell pótolni.

A műemléki rekonstrukció során ahol csak lehet, visszaállítják mindazokat az értékes építészeti elemeket, amiket a történelem során különböző okokból lebontottak vagy a korábbi rekonstrukciók idején „elspóroltak”. Elegáns, látványos és a világörökséghez méltó lesz, hogy az egykori állapotnak megfelelően újjáépítik a középpillér mellvédjeit, ide visszakerülnek az egykori sárkánydísszel ellátott oszlopok, obeliszkek is. A középpilléren újra látható lesz a magyar történelmi középcímer és a parlamentihez hasonló kőpárnára ültetett korona is. Hogy pontosan milyen volt a hajdani középcímer azt csak hosszas kutatások után lehetett megállapítani. A híd egykori terveinek döntő többsége megsemmisült a második világháborúban, a kődíszek többsége pedig a híd felrobbantásakor semmisült meg. Korabeli fotók és máig fellelhető előképek alapján lehetett rekonstruálni ezeket épp úgy, mint a hidat 1876-tól díszítő erdélyi, horvátországi, szlavóniai és dalmáciai címereket.

Az Mh 2009 Konzorcium napokon belül megkezdi a Margit híd díszítő elemeinek: kandelábereinek, villamos felső vezeték-tartó oszlopainak és eredeti díszes korlátjainak az öntését is. A babérleveles párkánydíszek gyártása már most is zajlik a csepeli öntödében. Ismét egy adat a méretek elképzeléséhez: csupán ez az öntöttvas babérleveles díszsor csaknem másfél kilométeren át fut majd végig a korlátok alatt.

A rekonstrukció végére tehát a budapestiek nemcsak egy korszerűbb, jobban használható hidat kapnak vissza – hiszen az átkelő szélesebb lesz, bicikliutakat építenek rá, több és hosszabb lehajtósáv lesz Buda felé, a pesti oldalon pedig megemelték a rakpart fölött futó részt, hogy a magasabb teherautók se szoruljanak be alá – de újra régi szépségében lesz látható a világörökséghez tartozó Margit híd.