Műegyetemi megemlékezés - a hallgatók "valódi" nemzeti konzultációt akarnak

1956 Réthelyi Miklós egyetem

Az 1956-os forradalom legfőbb sajátossága a nemzeti egység volt - jelentette ki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szombaton a Műegyetemen, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepségén.

"A nemzeti egység lett a forradalom legfőbb sajátossága, a nemzet éppen abban az időben vált igazi közösségé, amikor a kommunista diktatúra megpróbálta az osztályharcra épülő gyűlölet ideológiájával szétzúzni az emberi létezés fundamentumát, az önazonosságot" - fogalmazott Réthelyi Miklós a kormány nevében mondott beszédében.

Hangsúlyozta: a kommunizmus nem ismerte el a természetes emberi közösséghez, sem az élet rendjét biztosító szokásokhoz, erkölcshöz, tradícióhoz való kötődést, kizárólag csak a párthoz való viszonyt legitimálta.

"Az 1956-os forradalom nemcsak a szabadságért folytatott harc volt, hanem mindazokért az értékekért való küzdelmet jelentette, amelyek értelmet adnak az emberi létnek, amelyek közösségi lénnyé, emberré és családtaggá tettek és tesznek bennünket" - fogalmazott Réthelyi Miklós.

Kijelentette: "1956 tehát a nemzeti egység ünnepe, annak a csodának a megtestesülése, amelyre 55 éve várunk újra".

Réthelyi Miklós azt mondta, "mindannyian 1956 örökösei vagyunk, hiszen 1956-tal kezdődött az 1989-es rendszerváltás". Ez a két évszám elválaszthatatlan egymástól - tette hozzá.

Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke beszédében azt mondta: a Műegyetemen 1956-ban megfogalmazott 16 pont nem foglalkozott az egyetemistákkal, azok olyan pontok voltak, amelyekkel a nemzet többsége egyetértett.

A beszédeket követően koszorút helyezett el az egyetem hősi halottjainak emléktáblájánál többek között Réthelyi Miklós, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Sólyom László volt köztársasági elnök.

Ezt követően Kovács András, a Műegyetem hallgatói képviseletének elnöke 1956-os forradalom hőseinek köszönetet mondott azért, hogy "tettükkel megalapozták azt a szabadságot", amelynek következményeként a ma fiataljai szabadon járhatnak a világban, szabadon szólhatnak, és szabad választásokon vehetnek részt.

Kovács András a készülő jogszabályokkal összefüggően az egyetemi hallgatók nevében "valódi nemzeti konzultációt" kért. "Nem tudunk olyan megoldásokat elfogadni, amelyekben csak a fiskális szempontok érvényesülnek" - jelentette ki Kovács András. A Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlésén 1956. október 22-én fogalmazták meg azt a 16 pontos kiáltványt, amely elindítója lett az október 23-i eseményeknek.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.