A szóbeli indokolás szerint az elítélt vádlottak mindegyike elkövette a közérdekű üzem működésének megzavarását, továbbá egyik-másik vádlottnál a rongálás vagy a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye is bizonyítható volt.

Az egyetlen letöltendő - a pénteki részítéletben - 1 év, 4 hónapos szabadságvesztésre ítélt vádlott esetében a bíró megjegyezte azt is, hogy a vádlott előélete miatt nem volt lehetőség a szabadságvesztés felfüggesztésére,   korábban ugyanis két ízben is elkövetett a jelen ügyhöz hasonló garázda cselekményt, ezért egyszer pénzbüntetéssel, egyszer pedig felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották a bíróságok.

A felfüggesztett börtönre ítélt hét vádlottra 1 és 2 év közötti büntetést rótt ki első fokon a bíróság. A három felmentett vádlott közül kettőnél bizonyítékok, egynél pedig bűncselekmény hiányában döntött a bíró a felmentés mellett.

Amikor a bíró szóbeli indokolásában azt hangsúlyozta, hogy a jog csak akkor működhet, ha mindenkire egyformán vonatkozik, egyes vádlottak azt kiabálták: "És Gyurcsány!?", majd pedig, hogy "csaltak a választásokon". Ettől kezdve egyes vádlottak és szimpatizánsai szinte folyamatosan fennhangon kommentálták az ítélet szóbeli indoklását.

A pénteki első fokú részítéletből két felmentő rendelkezés és az egyik felfüggesztett szabadságvesztés jogerős, esetükben lezárult a büntetőper. Egy felmentésnél az ügyész három nap gondolkodási időt kért a fellebbezés eldöntéséhez, a fennmaradó hét vádlott ügyében védői fellebbezések miatt bizonyosan másodfokon folytatódik majd a büntetőper. Ugyanakkor az első fokú eljárás sem zárult le a pénteki, immár negyedik részítélettel, hiszen még mindig van néhány olyan vádlott, akinek az ügyében bizonyításra van szükség.

2006. szeptember 18-án este a Szabadság téren azt követően fajultak el az események, hogy a Kossuth téren, a Parlament előtt tüntetők egy csoportja a köztelevízióban be akarta olvastatni azt a petíciót, amely a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nyilvánosságra került balatonőszödi beszéde miatt tiltakozók állásfoglalását tartalmazta.

A felbőszült tömeg 29 millió forintos kárt okozott az MTV-nek, betörtek az épületbe, dúltak, fosztogattak, az épület előtt autókat borítottak és gyújtottak fel. Az ostromban megsérült 191 rendőr, közülük 21 súlyosan. A rendőrségi eszközökben több mint 70 millió forintos kár keletkezett. Sok elkövető ismeretlen maradt.

A büntetőper összesen 40 vádlottal indult, ám közülük Ekrem Kemál György az eljárás során elhunyt, volt, akinek az ügyét elkülönítették, eddig négy, első fokú részítéletben pedig - 2008 decemberében és 2009 szeptemberében, októberében, illetve 2010. január 15-én - összesen mintegy 30 vádlott első fokú ítéletét hirdette ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A bíróság javarészt felfüggesztett szabadságvesztéseket szabott ki, de voltak pénzfőbüntetések és több felmentés is. Ezek egy része fellebbezések hiányában jogerőre emelkedett, letöltendőt a pénteki részítélettel együtt összesen hárman kaptak, az ő ítéletük azonban nem jogerős.

A következő első fokú tárgyalást február 24-ére tűzte ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság az MTV-székház ostromának büntetőperében.