Törvény még nincs, a főváros viszont már szabadulna is kórházaitól
Formailag csak decemberben, a gyakorlatban viszont a szerdai közgyűlési jóváhagyással azonnal átkerülnek a fővárosi kórházak tulajdonosi jogai az egészségügyért felelős államtitkárság háttérintézményéhez, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetéhez (GYEMSZI).
Ezzel már az átadás-átvétel ideje alatt is a fővárosi közgyűlés helyett az államtitkárság háttérintézménye felügyelné az intézményvezetők munkáját, irányítaná a kórházakat. Ez a főigazgatók önállóságának megszűnését is jelenti: például nem nevezhetnének ki, és nem menthetnének fel kórházi osztályvezetőket, de minden egymillió feletti tranzakcióhoz is a GYEMSZI engedélyét kell majd kérniük. (Az egymilliós beszerzések a kórházakban elég gyakoriak, hetente egyszer-kétszer biztosan előfordul.)
A bizottság ülésén a szocialisták eleve elutasították az államosítást, arra az esetre, ha ez mégis megtörténne, akkor legalább a törvények betartására figyelmeztették az előterjesztőket. Kérték, hogy a tulajdonosi jogok idő előtti átruházásáról szóló részt töröljék a közgyűlés elé kerülő javaslatból. Havas Szófia, a szakbizottság szocialista alelnöke jelezte: ha ez nem történik meg, akkor bíróságon támadják meg a közgyűlési határozatot.
A politikus amúgy sem nagyon érti, mitől lennének jobb helyen annak a GYEMSZI-nek a felügyelete alatt a kórházak, amely az első megtakarított forintjaiból luxus irodaház építését tervezi, ahelyett, hogy a rábízott intézmények adósságait rendezné. (A Magyar Nemzet augusztus elején arról cikkezett, hogy az egészségügyi háttérintézmények összevonásával nemrég létrejött GYEMSZI a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Szent János kórház jelenleg használaton kívül álló, volt nővérszállóját magában foglaló telekrészen húzna fel egy új épülettömböt, emellett pedig "felülépítené" a közvetlenül mellette álló, jelenelg is használt ingatlant.) Szentes Tamás alpolgármester erre csak annyit reagált, hogy a GYEMSZI irodaház-építése nem témája az ülésnek.
A testület ülésén szakértőként jelenlévő Kökény Mihály is nagyon kockázatosnak nevezte a kórházak államosítását. Azzal érvelt a javaslat ellen, hogy nincs törvényi fölhatalmazása a fővárosnak az intézmények államosításra. Tarlós előterjesztését ráadásul a volt miniszter és Havas Szófia is idő előttinek nevezte mondván: meg kell várni az új önkormányzati törvényt, amelynek egyelőre csupán egy olyan koncepciója ismert, amelyben szó sem esik a fővárosról, amelynek ügyét egy külön, úgynevezett Budapest törvényben tervezik rendezni.
Az intézkedést megalapozó önkormányzati törvénymódosítás még a parlament elé sem került, de ami ennél is fontosabb a Semmelweis Terv elfogadásáról szóló kormányhatározat, amelyre az államosítást az előterjesztés alapozza, nem tekinthető jogforrásnak.
Az egykori szocialista egészségügyi miniszter aggályát fejezte ki amiatt is, hogy mindettől függetlenül országszerte már megkezdődtek a különböző előszerződésekkel a kórházak kormányhivatalokhoz integrálása. Magyarul - szerinte - jelenleg azt sem lehet tudni, hogy az államosítás alatt pontosan mit kell érteni – az egészségügyi államtitkárságért felelős hivatal háttérintézményéből vagy a kormányhivatalokból szervezik majd az egészségügyi ellátást?
Míg az ülésen a szocilaisták hevesen vitatkoztak, az előterjesztésről szóló szavazásban már nem vettek részt. A javaslatra a Jobbik képviselője is nemet mondott.
Az, hogy nem teljesen átgondolt a fővárosi kórházak államosítása, az is bizonyította, hogy még az előterjesztőket is megzavarta egy ehhez kapcsolódó indítvány. E tervezet jónéhány, a fővárosi kórházakhoz tartozó ingatlant kiemelt az államnak átadandó intézményi vagyonelemek közül. Ezeket az ingatlanokat a főváros maga értékesítené, és nem adná oda az államnak.
A napirendi pont tárgyalásánál, több kórházigazgató is azt kérte pontosítsák ezt a listát, mert a saját intézményeikhez tartozó, de az értékesítésre szánt épületek listájában olyanok is szerepelnek, ahol jelenleg is házi-, vagy egyéb szakorvosi rendelő, patika működik. Azaz nagyon is aktív elemei az adott terület ellátásának. A városháza illetékes ügyosztályvezetője szerint viszont nincs baj, mert a listán szereplő ingatlanokat, nem feltétlenül értékesítésre szánták. Az említett objektumok éppen azért kerülnének ki, hogy megmaradjon az adott helyen a területi orvosi ellátás.
