A hónap végére szövegszerűen is összesítik az MSZP alapszabály-módosításához beérkezett javaslatokat, a koordinálók célja szerint a végeredmény a szocialista párt valódi és átfogó reformját fogja eredményezni - tudta meg a Népszabadság. Mint ismert, a párt alaptörvényének frissítése már Mesterházy Attila pártelnöki pályázatában is szerepelt, de a legutóbbi kongresszus is feladatba adta bizonyos kérdéskörökben a módosítást; így a változtatás kötelező.

Harangozó Tamás a kongresszusi alapszabály-szerkesztő bizottság vezetője lapunknak elmondta, hogy több mint száz oldalnyi javaslat érkezett be a tagságtól és a pártszervezetektől, ezek között "kódexszerű" és méretű, de alig pársoros, egy paragrafust rendező ajánlat is szerepelt.

A javaslatok tartalmát illetően elsősorban a párt nyitottabbá tételét, a fegyelmi és etikai ügyeket, a hatékonyabb működést és teljesítményértékelést rendező megoldások voltak, de érkeztek módosító-javaslatok a kvótarendszer és a tagozatok, platformok szerepét illetően is. Érdekesség, hogy utóbbi két esetben a két szélsőség is megfogalmazódott: valaki több befolyást adna, mások teljesen elvennék és újragondolnák a rendszert.

Információink szerint a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform a korábban benyújtott alapszabály-koncepcióját végül visszavonta és csak a pártszavazásra felterjesztett hat kérdésben javasolja a pártalaptörvény módosítását. Hogy ez paragrafusszerűen mit jelent, még nem tudni pontosan, vagyis hogy például hogyan képzelik el a "törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot és nagyobb átláthatóságot" a párt finanszírozásával kapcsolatban. Ennek egyik megoldása ugyanis például az adományozó személyének közzététele lenne az ötszázezer forintnál kisebb támogatások esetében is; ez azonban okozhat némi feszültséget.

Harangozó Tamás

Harangozó lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy meg szeretnék szüntetni a "harmincezres zsűri pártját", vagyis szélesebb körben, a területi szinteken is jobban bevonják majd a tagságot a döntéshozatalokba. Rendszerszinten fogják kiiktatni a párttagsággal való manipulálást is. Úgy tudni, hogy többlépcsős rendszerré formálnák a beléptetést. Háromféle státusz lehet az új alapszabályban: a párttag, a regisztrált aktivista és a szimpatizáns. Párttag csak az lehet, aki előtte fél évig regisztrált aktivista volt. Utóbbi egyébként a döntéshozatalokba ugyanúgy beleszólhat, de személyi döntésekben a hivatalos párttagságig nincs szavazati joga.

Az MSZP jelenlegi alapszabálya szerint egyébként a belépéshez elég kitölteni a vonatkozó nyilatkozatot és megszerezni két - legalább két éves párttagsági viszonnyal bíró - párttag ajánlását, majd a felvételt elnyerni a helyi szervezet taggyűlésének döntése alapján.

Harangozó Tamás azt mondta: olyan javaslatcsomagokat készítenek a többi munkacsoporttal együtt (Molnár Zsolt vezette szervezetfejlesztési, Tukacs István irányította pártfinanszírozási és a Katona Béla elnökölte etikai testület), amelyek elfogadásuk esetén az MSZP "valós és átható, szervezeti, hatékonyságbeli és kulturális megújulását" is jelenteni fogja. Egyetlen dologban nem kívánnak semmiképp sem változtatni, mégpedig az MSZP demokratikus szervezeti felépítésén, vagyis az alulról felfelé építkező struktúrán.

"Ha ezen változtatnánk, akkor hiteltelenné válna a szánkból az Orbán-rendszer kritikája" - mondta Harangozó. A munkacsoportok által készített javaslatokat a küldöttgyűlések fogják megvitatni és elfogadni, döntések és módosítások az őszi-téli, várhatóan október környéki kongresszuson történhetnek meg.