Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjai arra reagáltak, hogy az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak.

A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.

Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.

A két szocialista politikus megfogalmazása szerint "egyháztörténeti gyásznap volt, amikor a Fidesz-KDNP elfogadta a vallásszabadság korlátozásáról és vallási közösségek jogfosztásáról szóló törvényt". Azt írják, hogy az MSZP már akkor megmondta, hogy a "diktátum" nem fogja kiállni a jogállami próbákat - írják. Hozzáteszik: többször felhívták a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésnek, mint politikai testületnek nincs fennhatósága hitéleti kérdésekben, mivel a Parlamentben "nem istenek, nem szentek, hanem politikusok ülnek".