Az ellenzéki politikus a megszűnés okai közé sorolta a csökkenő hallgatói létszámot, az új felsőoktatási törvényt és a helyi fideszes vezetők tehetetlenségét.

Boldvai László elmondta: 1972-ben indult Salgótarjánban a közgazdászképzés; a negyven év alatt több ezer diplomást képzett az intézet, és a piac a mai napig elismeri az itt szerzett diplomát.

A 2010-ben megválasztott városi és megyei fideszes vezetők élhetőbb, szerethetőbb Salgótarjánt ígértek, 2015-ben ennek részeként megszűnik a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Salgótarjáni Intézete – tette hozzá.

A másod-, harmad-, negyedéves diákok fejezik még be itt tanulmányaikat.

A képviselő a megszűnés okai közé sorolta a csökkenő hallgatói létszám mellett a "parlamenten áterőszakolt" felsőoktatási törvényt, amelyben jelentősen, mintegy negyven százalékkal szűkítették az ingyenes férőhelyek számát, ráadásul a közgazdászképzést kiszorították ebből a körből.

Boldvai László szerint a fideszes Becsó Zsolt megyei közgyűlési elnök és a szintén fideszes Székyné Sztrémi Melinda salgótarjáni polgármester "tehetetlensége és alkalmatlansága" azért járult hozzá a megszűnéshez, mert mindketten úgy döntöttek, hogy 2012-től nem támogatják tovább a főiskolát. A BGF ugyanis 2008-ban már csak úgy engedélyezte 150 hallgatónál kisebb létszámú évfolyam indítását, hogy a két önkormányzat vállalta, három és fél esztendőn át évente 119 millió forinttal pótolja a működési hiányt.

A képviselő emlékeztetett: a BGF áprilisban kezdett erről tárgyalásokat Salgótarjánban, de a lejárt támogatási szerződést helyben nem újították meg.

A szocialista politikus azt mondta: ezzel megszűnik a kitörés, a társadalmi felemelkedés lehetősége is, és "ez a legnagyobb bűn, amit el lehet követni a magyar társadalommal szemben".

Dóra Ottó, az MSZP salgótarjáni frakcióvezetője megjegyezte: 2012-ben már eddig körülbelül 100 millió forintba került, hogy a városvezetés a várossá válás 90. évfordulóját ünnepli. A főiskola bezárásával pedig mintegy ötven munkahely szűnik meg – tette hozzá.