Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón közölte: a svéd modell azokban az országokban lehet sikeres, ahol a gazdaság évről-évre legalább öt százalékkal növekszik, ahol aránylag fiatal a társadalom, és ahol hetven százalék felett van a foglalkoztatottsági ráta, vagyis az összes munkaképes korú polgár dolgozik.

Hozzátette: Magyarország demográfiai, foglalkoztatási adatai, gazdasági és társadalmi viszonyai teljesen eltérőek Svédországétól. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára megjegyezte azt is, hogy az 1994-ben bevezetett modell Svédországban sem működik tökéletesen, hiszen az elméletileg önfenntartó rendszerben hiány keletkezett a válság hatására.

A politikus azt mondta: a svéd "virtuális tőkésítési nyugdíjmodellben nem valóságos, hanem egy virtuális nyugdíjszámlát vezetnek, amelynek az a lényege, hogy annyi nyugdíjat fizetnek ki egy adott évben, mint amennyi járulékot abban az évben beszedtek. Így lesznek olyan évek, amikor az éppen akkor nyugdíjba menők jól járnak, és lesznek olyan évek is, amikor nem járnak jól a nyugdíjba vonulók - magyarázta.

Az MTI kérdésére elmondta, hogy Svédországban 67 év a nyugdíjkorhatár, a svéd munkavállalók átlagosan 65 évesen mennek nyugdíjba, míg Magyarországon jelenleg 62 év a korhatár és 58 évesen mennek nyugdíjba az emberek.

A magyar nyugdíjrendszer fenntartható, finanszírozható akár 2050-ig, hiszen az elmúlt években megtették az ehhez szükséges intézkedéseket - hangsúlyozta Korózs Lajos, példaként említetve, hogy ha valakinek 100 ezer forint a fizetése, akkor a jelenlegi magyar rendszer alapján 68 ezer forint nyugdíjra számíthat, míg ha bevezetik a svéd modellt, akkor 56 ezer forintra számíthatna.

Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarország jelenleg évente háromezer milliárd forintot fordít a nyugdíjak kifizetésére, ennek az összegnek a nyolcvan százalékát fedezik a járulékbefizetések, egyötödét ki kell pótolni adóbevételekből.

Korózs Lajos szerint a nyugdíjasok mindig jobban jártak akkor, amikor szocialisták kormányoztak az országban. A nyugdíjas-társadalomnak volt két aranykora: először Horn Gyula volt miniszterelnök, másodszor pedig Gyurcsány Ferenc kormánya alatt - fogalmazott.

A szociális államtitkár emlékeztetett arra, hogy amikor a Fidesz volt kormányon, megváltoztatta a nyugdíjszámítás szabályait, így 19 ezer forintot vett el a nyugdíjasoktól. Hozzátette: az ellenzéki párt nem szavazta meg a 2010-es költségvetést, amely a 4,1 százalékos nyugdíjemelést és a nyugdíjkorrekciós programot tartalmazza.

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke pénteken arra a felvetésre, miszerint a Fidesz a svéd nyugdíjmodellben gondolkodna, hangsúlyozta: a Fidesz semmiféle modell bevezetését nem tervezi. Hozzátette: egy fontos dolog van a párt számára: a nyugdíjak értékállóságának, a nyugdíjasoknak a megvédése.

A Figyelő csütörtöki számában írt arról, hogy a Fidesz kormányalakítása esetén felelevenítené azt a virtuális tőkésítési nyugdíjmodellt, amelyre az ezredfordulón tett már elvi kísérletet, ez adná az induló nyugdíj összegét, rendszerszinten pedig az éves nyugdíj-kifizetések megegyeznének a járulékbefizetésekkel.

A lapnak nyilatkozó Varga Mihály kifejtette, hogy a befizetett nyugdíjjárulékot egyéni számlákon vezetnék. Amikor eljön a nyugdíjba vonulás ideje, a járadékot (a nyugdíj összegét) az addig befizetett összeg alapján állapítanák meg. Ezért nevezhető a rendszer virtuálisan tőkésítettnek.

Az új modell továbbra is felosztó-kirovó rendszerű lenne, tehát a gazdaságilag aktív népesség befizetéseiből fedeznék a nyugdíjasok havi járadékát. A virtuális tőkésítés csak a nyugdíj összegének - a havi járadéknak - a megállapítását szolgálná. A rendszer azonban alapvetően különbözne a mai felosztó-kirovó rendszertől: az adófizetők pénzét nem lehetne átcsoportosítani a nyugdíjkassza - évente akár több százmilliárd forintos - lyukainak betömésére.