A platform elnöke azt mondta: a dolgozói szegénység megjelenésén túl tovább romlott az eddig is szegénységgel küzdők - köztük a tartósan munkanélküliek és a kisnyugdíjasok - helyzete, ez pedig a kormány jövedelempolitikájának kedvezményezettjeit is hátrányosan érinti, mert lassan számukra is élhetetlenné teszi az országot. Mint mondta, ez az állapot akár szociális lázadásokhoz is vezethet például azokban a kelet-magyarországi kistérségekben, ahol 40-50 kilométeres körzetben nincs más foglalkoztató, csak az önkormányzatok, amelyek azonban egyre nagyobb gondokkal küzdenek, feladataikat államosítják, intézményeiket megszüntetik.

Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a helyzet megváltoztatásához olyan adópolitikára van szükség, amely a mainál nagyobb terhet rak a jómódúakra.

A szocialista politikus azt is kiemelte, hogy az MSZP-nek a következő időszakban már nemcsak a problémák azonosítása és a kormány bírálata lesz a feladata, hanem az is, hogy kiutat, megoldásokat mutasson.

Katona Tamás korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár, a Baloldali Tömörülés alelnöke arról beszélt, hogy az év elején tovább nőtt a munkanélküliek száma, ráadásul azoké is, akiket részmunkaidőben foglalkoztatnak. Hozzátette: ez Nyugat-Európában kedvező jelenség, mert olyanok jutnak álláshoz így, akik korábban nem voltak jelen a munkaerőpiacon, Magyarországon viszont a korábban teljes munkaidőben dolgozók kényszerülnek arra, hogy papíron vagy valóságosan is kevesebbet dolgozzanak, ami hozzájárul a szegénység terjedéséhez.

Arra is kitért, hogy az év első hónapjában jelentősen, csaknem 4 százalékkal csökkentek a reálkeresetek.