Az emberi jogi bizottság ülésén a kormánypárti többség nemmel szavazott két szocialista képviselő indítványára, amely az egyházi törvény módosítását javasolta. Az ellenzéki politikusok a Velencei Bizottság álláspontját szerették volna átvezetni - erről az egyik beterjesztő, Lendvai Ildikó tájékoztatta szerkesztőségünket.

A kormpánypárti képviselők voltaképpen a Velencei Bizottság véleményét minősítették vitára alkalmatlannak. Azét a Velencei Bizottságét, amelyet maga a kormány kért fel a véleményezésre - hangsúlyozta Lendvai Ildikó. De nemcsak a nagy tekintélyű testület véleményére fütyültek, hanem annak a több ezer gyereknek a sorsára is, aki néhány megbüntetett vallási közösség iskoláiban tanul.

A szocialista képviselő közlése szerint a Velencei Bizottság egyértelműen a törvény módosítását tartotta szükségesnek, mert súlyos „demokratikus deficitje” van annak az eljárásnak, amelyben - a bíróság vagy más független testület helyett - politikusok döntenek arról, melyik közösség működhet tovább egyházként. Márpedig „az egyházi státusztól való megfosztás a vallásszabadság korlátozásának is értelmezhető”.

A Velencei Bizottság helytelenítette azt is, hogy az Országgyűlés világos kritériumok és indoklás nélkül döntött, ami ellen még fellebbezni sem lehet. A törvény miatt azóta hasonló indokok alapján az ombudsman is az Alkotmánybírósághoz fordult. Az ügy ott van a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság asztalán is.

Ha mindez nem számított, akkor - tette hozzá Lendvai Ildikó - legalább 3500 magyar gyerek, 800 munkavállaló sorsa számíthatott volna. Ennyien járnak ugyanis a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség oktatási intézményeibe és az Ámbédkar Iskolába. Másokhoz hasonlóan ők is elvesztették az egyházi státuszt és az ezzel járó intézményfinanszírozást (ráadásul indok nélkül), noha szegény gyerekek számára működtetnek óvodát, iskolát, adnak ételt. A tárca többszörös ígéretei ellenére máig nem kötött velük a továbbélést biztosító közoktatási megállapodást, így a sok ezer gyerek teljes bizonytalanságban kezdte meg a tanévet.

Nem egyformán bírálják el azokat a szerencséseket sem, akik megőrizhették az egyházi jogállást. Míg számos egyháznál még ösztönzik is az önkormányzati iskolák átvételét, akadályokat gördítenek azok elé, akik a Fidesz szívének nem kedvesek.

A rossz törvény számos más abszurd helyzetet is eredményezett - folytatta Lendvai Ildikó. A jogfosztott egyházaknak egyesületi bejegyzésért kellett folyamodniuk, de kellő jogi útmutatás, formanyomtatvány híján sokuktól újabb és újabb hiánypótlást kértek. Bejegyzés nélkül ex-lex állapotba kerültek. Volt, akitől az Artisjus jogdíjat és bejelentést kért az istentiszteleti énekek nyomán, mondván, már nem egyház.

Különösen lehetetlen helyzetbe kerültek a gyülekezeti alapon működő protestáns közösségek, mert nehézséget jelentett az egyes gyülekezetek külön jogi személyként való elismerése. Az egyesületek által megpályázható állami támogatásokat általában kétéves egyesületi működéshez kötik, és a korábbi egyházak természetesen nem rendelkezhettek ezzel.

Az MSZP továbbra is sürgeti a csődöt mondott egyházi törvény módosítását. Elvárja, hogy a bizonytalan helyzetbe sodort iskolákkal végre megkössék a közoktatási megállapodást.