Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója az Ab keddi döntését kommentálva azt mondta: a testület határozatának azok a pedagógusok, köztisztviselők, közalkalmazottak, átlagkeresettel rendelkezők a nyertesei, akik 30-35 év munkája után jogosan hihették, hogy a törvényben rögzített járandóságukat megkapják. Ők most hozzájuthatnak a jogos járandóságukhoz - hívta fel a figyelmet.

Közölte: az MSZP külön köszöni az Ab-nek, hogy a döntését egyhangúlag hozta meg, és a döntéssel visszaadta az alkotmányosságba vetett hitet.

Emlékeztetett, az MSZP-nek két törvényjavaslata van a Ház előtt. Mint mondta, ezek azt a problémát orvosolnák, amelyet az Ab kifogásolt, miszerint az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály túl általánosan fogalmazta meg a különadó hatálya alá vont alanyi kört.

Az egyik törvényjavaslat - fűzte hozzá - biztosítja, hogy akik már befizették a különadót, azoknak azt a APEH visszafizethesse; a másik pedig arról szól, hogy az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra érvényes legyen a különadó bevezetése.

A döntés arra is bíztatást ad az állampolgároknak, a civil szervezeteknek, a pártoknak, hogy számos más kérdésben is nyugodtan forduljanak az Alkotmánybírósághoz - tette hozzá. Annak a reményének is hangot adott, hogy a magánnyugdíjpénztárokról szóló törvénnyel is érdemben fog majd foglalkozni a testület.

LMP: mi előre szóltunk...

A kormány lépései sem a tulajdonvédelem alkotmányos kritériumainak sem a jogbiztonság követelményeinek nem feleltek meg - kommentálta az LMP frakcióvezetője az Alkotmánybíróság döntését.

Schiffer András emlékeztetett arra, már a törvényjavaslat beterjesztésekor felhívták a kormány figyelmét, hogy tartózkodjon a jogbiztonságot és az állampolgári bizalmat kikezdő döntésektől, mert ezek nem teszik tervezhetővé az állampolgárok számára a gyarapodást.

Hozzátette, hogy a törvényjavaslathoz benyújtottak egy alternatív módosító javaslatot, mert megértették azt a kormányzati szándékot, hogy a tisztességtelenül húzott, például a BKV-nál kiosztott közpénzek nyomába akartak eredni. A frakcióvezető azt mondta, hogy ezt a szándékot méltányolták, de véleménye szerint ennek végrehajtására lett volna más megoldás.

Úgy fogalmazott, hogy az LMP javaslata kiállta volna az alkotmányosság próbáját, mert az arra tett kísérletet, hogy a különböző munkajogi megállapodások esetében is a hatályos Polgári törvénykönyvnek a jó erkölcsbe ütköző esetekre vonatkozó formuláját lehessen alkalmazni.

Véleménye szerint ha akkor a kormány elfogadja javaslatukat, akkor a kívánt célt, vagyis a közpénzek tisztességtelen kiáramoltatásának a megakadályozását úgy lehetett volna elérni, hogy nem sérül az állampolgári bizalom és a jogbiztonság.

Kijelentette, azért örül az Alkotmánybíróság döntésének, mert "most már számtalan olyan húzása van a narancsuralmi rendszernek, ami alapvetően ássa alá az állampolgári bizalmat".

Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint már régen nem arról van szó, hogy a gazdasági élet szereplői nem érezhetik magukat biztonságban, hanem arról, hogy az egyszerű állampolgárok sem.

Példaként említette, hogy amikor egy közalkalmazott hosszú szolgálati évek után nyugdíjba megy, akkor nem tudhatja, hogy a megérdemelt jövedelme a zsebében marad-e.

Mondanivalóját úgy foglalta össze: ebben az esetben is azt látják, "lehet, hogy a kívánt cél helyeselhető, de olyan eszközöket választ a kormány, amelyek még közép-ázsiai országokban sem megengedettek".

Jobbik: sajnáljuk

A Jobbik sajnálja, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült - reagált Volner János. A jobbikos képviselő hozzátette, meglátásuk szerint számos módja van annak, hogy meg lehessen oldani ezt a kérdést.

Az MTI kérdésére azt mondta, hogy ha a kormányoldal egy hasonló javaslatot terjeszt be, akkor annak vizsgálnák a tartalmát, de alapvetően egyetértenek ezzel az iránnyal.

Kitért arra is, hogy egyúttal szeretnék, ha a külföldi tulajdonú vállalkozások profittranszferére is kiterjedne a kormány figyelme; azt mondta, Magyarországról évente körülbelül 2.000 milliárd forintnyi profitot vonnak ki a külföldi tulajdonú vállaltok, általában márkahasználati vagy működési költség címén.