Nagykoalíció? - Ha 1875- ben sikerült, ma miért ne lehetne?  

A nemzeti csúcs vezethet a nagykoalícióhoz?- veti fel a kérdést Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója a HVG online Vélemény rovatában.
A politikai elit által működtetett struktúra és intézményrendszer kimerült - olvasható a cikkben. - Miközben a kormány és a miniszterelnök az elmúlt napokban igyekezett gyors, rugalmas és „kreatív” lenni, felmerülhet a kérdés: vajon képes lesz-e úrrá lenni a halmozódó problémákon? A belső katasztrófák elhárítása a kormány számára megadhatja a megtépázott kormányképesség helyreállításának esélyét, ha valamikor, hát most bebizonyíthatja, hogy ért az ország irányításához.
Az elmúlt napokban több vezető MSZP-politikus nyilatkozta, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció esetleges helyreállításának most több az esélye, mint pár héttel korábban. De képes lehet-e az SZDSZ beteljesíteni a célját? - kérdezi Csizmadia Ervin.
Egyre inkább érdemes elgondolkodni egy ma még bizarrnak tűnő megoldásról, az MSZP-Fidesz intézményes, kormányzati szintű együttműködéséről, azaz egy nagykoalícióról - vélekedik a politológus. - Hiszen a két értékvilág és politika-felfogás hívei igazából együttesen tehetnének a legtöbbet Magyarország versenyképességének helyreállításáért és nemzetközi felzárkózásunk sikeréért.
Csizmadia Ervin leszögezi: A nagykoalíció tisztes és hatékony kormányzási forma. Számos ország (mint például Ausztria vagy Hollandia) ilyen kormányzati modelleken keresztül jutott el odáig, ahol ma tart. Nálunk roppant csekély ez a hagyomány.
Bár akad hazai példa is: a Deák Párt és a Balközép Párt 1875-ben, ádáz belpolitikai küzdelmek után egyesült– tekintettel az akkori gazdasági-pénzügyi vészhelyzetre - emlékeztet a cikk szerzője.
A tanulság mindössze annyi, hogy a kihívás volt akkora, amelyet rendkívüli pártpolitikai és kormányzástechnikai reformmal (a két szembenálló párt fúziójával) tudtak csak áthidalni. Ezzel a példával nem amellett érvelek, hogy az MSZP-nek és a Fidesz-nek – rövid távon – dűlőre lehetne jutnia. De minimum gondolkodni kell róla, és érvelni mellette (ellene) - olvasható a cikkben, amelynek teljes szövege a hvg.hu oldalon található.

MEGYEI LAPOKBÓL

Cseljabinszkban emlékeznek a szabolcsi almára

Együttműködési megállapodást kötött Szabolcs-Szatmár-Bereg és Cseljabinszk megye. A megállapodás az oroszországi kiterjed a két régió közötti kereskedelmi kapcsolatokon túl a mezőgazdaság, az élelmiszer- és feldolgozóipar, a tudomány, az oktatás területére is, új lehetőségeket teremt a két régió fejlődésében. Az ott élők még nem felejtették el sem a szabolcsi almát, sem más magyar termékeket - olvasható a mai Kelet-Magyarországban. (Tudósítónktól)

Válsághárító értelmes kompromisszum egy vasi cégnél

A cégvezetők és az érdekképviseletek összefogásával mérsékelhetők a gazdasági válság hatásai - állítja Brumbauer József, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari tagozatának elnöke, a BPW-Hungária Kft. igazgatója a Vas Népe keddi számában. Megfogalmazása szerint a cégnél bölcsen viselkedett a szakszervezet és az üzemi tanács akkor, amikor aláírták az egyéves rugalmas munkaidőkeretről szóló megállapodást. Ennek lényege: a megrendelések csökkenése miatt a helyzet várható normalizálódásáig - jövő májusig - heti négy munkanappal működik a kft, a második félévben pedig heti hat munkanapra állnak majd át. A dolgozók azonban most és majd akkor is az öt napra szóló munkabért kapják kézhez. Ha a megállapodás nem született volna meg, akkor újabb 80-90 dolgozótól kellett volna megválni a kamionok és mezőgazdasági járművek futóműveit és alvázrendszerét gyártó cégnél, derül ki a cikkből. (Tudósítónktól)

„Sorban állás az életünk”

Szegeden a nagypostánál 4 perc alatt jutottak ablakhoz a lap munkatársai, akik arra voltak kíváncsiak, mennyi időt töltünk várakozással. Ugyanennyi időt kellett várni egy bankautomatánál is. De a szegedi okmányirodában volt, aki a forgalmiját délelőtt fél 9-től délután 3-ig intézte. Egyesek sztoikus nyugalommal tűrik a megpróbáltatásokat, másoknak rögtön felszökik az adrenalinszintjük. A szegedi sorbanállás-időt annak kapcsán tetsztelte a lap, hogy a Próbavásárlás-szolgáltatók Nemzetközi Szövetsége idei megállapítása szerint 21 ország közül Magyarországon kell legtöbbet sorban állniuk az embereknek Európában, ügyeik elintézéséhez. Magyarországon átlag 8 ember áll előttünk egy-egy sorban, szemben az európai 3-4 fővel.