A szocialista pártelnök elmondta, az országgyűlési választások időpontját hivatalosan egyelőre nem lehet tudni, a kampányra való felkészülés jegyében az ellenzéki szövetség nagyrészt közösen járja az országot és mutatja be képviselőjelöltjeit.

Mesterházy Attila hangsúlyozta, a szövetség az indulókra közös jelöltekként tekint, függetlenül attól, hogy ki a jelölőszervezet. Minden jelölt közös, éppen ezért a kampányt is közösen, de jelöltek saját identitását megőrizve bonyolítják le - fogalmazott.

Az MSZP elnöke megemlítette azt is, nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, mivel meglátása szerint több fideszes képviselő már kész tényként kezelte a jövő évi országgyűlési választások időpontját, április 6-dikát jelölve meg a voksolás napjául.

Ez a kormánypártok számára kedvező, ezért nem nehéz belátni, hogy a felkészülés szempontjából előny az időpontról szóló információ birtoklása - mondta. Mesterházy Attila megjegyezte, a köztársasági elnök joga kiírni a választások időpontját, de vélekedése szerint politikai bejelentést ettől függetlenül lehet tenni.

Jó lett volna, ha Áder János eloszlatja a fideszes képviselők által elmondottakat, vagy pedig megerősíti azokat - mondta Mesterházy, hozzátéve, hogy emiatt az MSZP és az Együtt-PM is felgyorsítja a választási felkészülést. Mindkét párt úgy készül, hogy a lehető legkorábbi időpontban rendezik meg a választásokat - tette hozzá.

Áder János csütörtökön Mesterházy Attila szerdai nyílt levelére azt válaszolta, hogy az alaptörvény a köztársasági elnök egyedüli és kizárólagos jogosítványaként határozza meg az országgyűlési képviselők választásának kitűzését, de erre legkorábban január elején biztosít lehetőséget az alkotmány. Az államfő ismertette: a törvényi szabályok szerint 2014-ben az országgyűlési választások első lehetséges időpontja április 6-a, az utolsó pedig május 25-e, és a törvényi tilalom miatt biztosan nem lehet választást tartani április 20-án, húsvét vasárnapján.

Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője a legjelentősebb szövetségnek nevezte az MSZP-vel kötött megállapodást, mivel szerinte ez az alapja annak, hogy Magyarországon jó irányú változás legyen. 

"Egy olyan szövetséget kötöttünk, amely minden választó számára világos lehetőséget kínál, ha a szövetség jelöltjeire voksol, akkor elküldheti Orbán Viktort a hatalomból" - jelentette ki Bajnai Gordon, hozzátéve, hogy a szavazó ezután ismét választhat a két pártlista között, de a döntő mozdulat a szövetség mellett leadott voks lesz.

Szólt arról is, ennek érdekében megkeresték az ország legerősebb megyei önkormányzati szövetségét, a Helmeczy László ügyvéd vezette Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetséget.

Újságírói kérdésre mindkét pártelnök kijelentette, nem veszik igénybe a Pintér Sándor belügyminiszter által a kormányfőjelölteknek felajánlott, hivatalos kampány és a voksolás időszakára vonatkozó személyvédelmet.

A hat szabolcsi választókörzetből kettőben az Együtt-PM, négyben pedig az MSZP indít jelöltet. A nyíregyházi 1-es választókerületben Jeszenszki András tanárt, az MSZP városi önkormányzat képviselőjét, míg a 2-esben - a korábbi tiszavasvári körzetben - Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi minisztert indítja a választási szövetség. A 3-as számú kisvárdai kerületben Legény Zsolt jogász az MSZP, míg a 4-es vásárosnaményiban Bíróné Dienes Csilla Szamossályi polgármestere az Együtt-PM színeiben méretteti meg magát.

A mátészalkai választókerületben Halmi József, Győrtelek MSZP-s polgármestere, míg a nyírbátoriban Helmeczy László, a Fidesz egykori országgyűlési képviselője lesz az Együtt-PM jelölte.

A sajtótájékoztatónak helyszínt adó várkastély udvarán az érkező Bajnai Gordont néhány szimpátiatüntető és mintegy nyolcvan ellene tüntető várta táblákkal. A transzparenseken Soha többé bankárkormányt!, Nekünk számít a rezsi! és az Ülj fel a gázsütőre! feliratok voltak olvashatók. Több tüntető gágogással fogadta az Együtt-PM vezetőjét.