Mosonyi Emil halálára

Életének 99. évében a németországi Karlsruhéban elhunyt Mosonyi Emil Kossuth-díjas vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer atyjaként szokták emlegetni a 99 éves korában április 24-én elhunyt Mosonyi Emil professzort. A tények azonban másról vallanak: amikor megkötötték a magyar-csehszlovák vizes szerződést, 1977-ben, a világhírű vízépítő már 13 éve Németország nyugati részén, Karlsruhéban professzorkodott. 1956-os múltja miatt mennie kellett ugyanis.

Mosonyi Emil 1934-től műegyetemi tanársegéd, majd 1942 és ’48 közt a Vízerőügyi Hivatal vezetője volt. A dunai vízlépcsőre 1937-ben Bornemissza Géza akkori közlekedési miniszter tett először javaslatot a parlamentben. Mosonyi Emil 1942-ben kidolgozott ugyan egy elgondolást a nagymarosi vízerőműre, de Kállay Miklós miniszterelnök kívánságára nem ezzel, hanem a kárpátaljai és északerdélyi völgyzárógátas vízerőhasznosítási lehetőségekkel foglalkozott.

Később, az 50-es évek elején felmerült egy közös magyarcsehszlovák dunai erőmű terve, amelyben a Mosonyi által is támogatott egyik változat a magyar területen vezetett üzemvízcsatorna lett volna, ám Gerő Ernő leállíttatta a munkát. 1956-ban Mosonyi Emil fontos szerepet vállalt a műegyetemi forradalmi megmozdulásokban, majd 1957-ben nem volt hajlandó magát „félrevezetettnek” nyilvánítani, ezért elveszítette a katedráját. 1964-ben emigrált. Idehaza távollétében elítélték, vagyonától és akadémiai tagságától megfosztották. Csak 1991-ben vették vissza az Akadémiára.

Emigrációja alatt – számos ENSZ-megbízást ellátva – a harmadik világ több államában is dolgozott öntözési és vízellátási munkákon. „Hogyan mondhatták róla, hogy a Kádár-rendszernek nyújtott segítséget, amikor itthon börtön várta, és ki volt tiltva az országból?” – vetette fel három évvel ezelőtt Vágás István, aki védelmébe vette az akkor újfent Bős miatt támadott professzort. 2006-ban Széchenyi-díjának jogosságát vonták ugyanezért kétségbe. Vizi E. Szilveszter MTA-elnök szerint a kitüntetés szakmai alapon nem volt kifogásolható. A világ legelismertebb vízerőhasznosítási szakemberének kutatásai tették viszont lehetővé a XX. század egyik legnagyobb vízügyi alkotásának, a Duna-Rajna-Majna csatorna különleges hajózsilipjeinek korszerű és gazdaságos kialakítását.

Mosonyi Emilt az MTA saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.