Ilyenkor, amikor a friss közvélemény-kutatási eredmények láttán újabb attak söpör végig a szervezeten, más már nem ajánlható, mint az, hogy kerüljék a hirtelen mozdulatokat. Az MSZP elvesztette immunitása maradékát is, mert az évek során semmit sem volt képes közösen „kiszenvedve" tisztázni maga körül - sem azt, hogy pontosan mit akar, sem azt, hogy kikkel és kikkel nem, ami persze szoros kapcsolatban áll a hogyanokkal.

A paktumok és látványos békekötések előbb-utóbb a párt gerincét roppantották össze, mert mögöttük csak pillanatnyi taktikákból táplálkozó alkuk voltak, nem tartalmi azonosságkeresés. Lehet, hogy Őszöd lehetetlenítette el Gyurcsány Ferencet, de távoztával fikarcnyit sem javult pártja megítélése.

Az MSZP hosszú idő óta kiteszi magát valamennyi fertőzésnek. Nem csak annak, amit külsőleg kap, annak is, ami belül tenyészik - a 2003-as Vas megyei hatalomátvétel kórisméje sem volt elég ahhoz, hogy a diagnózist hathatós kezelés kövesse. De nem csupán a hatalmi harcok, generációs helyezkedések csillapítására nem fejlesztettek ki szérumot a szocialisták - a kormányzás nyűgétől, a morális ragálytól legyengült szervezetet tovább gyengítette az érdemi vitáktól való kóros menekülés.

A kettős beszéd akadálytalanul válhatott természetessé a külső nyilvánosság számára, mert a belső nyilvánosság maximum tétova megjegyzések, kimagyarázások erejéig foglalkozott vele, büszkén mondván: „mi ilyen párt vagyunk". Szili Katalin, Szanyi Tibor egész oldalas, más baloldalt vizionáló dolgozataira rendszeresen a szabad demokraták közül is kiszorított Bauer Tamás felelt, Suchman, Karsai vagy bocsánatot kért vagy meghunyászkodott, miközben bojkottot sértett, tüntetett, mert „mi ilyen párt vagyunk".

Téved, aki azt hiszi, hogy a másként gondolkodókat szólom meg. Azok a hibásak, akik - mondjuk a Táncsics Alapítvány estjein, úgynevezett műhelybeszélgetésein - kínosan kerülték a „forró" témákat, eszük ágába nem jutott szemtől szembennapirendre tűzni bármelyiket is. Az MSZP vezetése félreértelmezte mind a pártdemokrácia, mind a pártfegyelem határait - és ahogy a nézetek ütköztetésétől, úgy bizonyos tettek, a negatív tendenciák határozott szankcionálásától is távol tartotta magát. A minta nyomot hagyott a kiválasztás gyakorlatán is.

Rengeteg középszerű, a minimális autonómiával sem bíró ember köszönhet tisztséget a hét éve regnáló hatalomnak, amelynek most éppen hátat fordítani készül. Az óvatosságnak becézett gyávaság a mondanivaló és a tartás fokozatos elvesztéséhez vezetett. Az MSZP frakciója számára az egyetlen támasz a kínkeservvel megalakított Bajnai-kormány válságkezelése maradt.

Egy válságkezelés persze soha nem népszerű, a faramuci helyzetre mégis jellemző, hogy megszorításaival a kabinet jelenleg több rokonszenvet söpör be, mint a mögötte álló és egyik-másik költségvetési elvonást enyhíteni akaró szocialista párt.

Lehet, hogy a távhő áfájának mérséklése fontos lépés, de nem segít azon, ha nincs mit mondania az MSZP-nek, és nincs is aki mondja. A büdzsé elfogadása utáni hónapokban a Fidesz kétharmadától vagy a Jobbik előretörésétől való félelem ébresztgetése kevés lesz. Mert mindezt ellensúlyozni fogja Zuschlag öntelt mosolya foglárjai körében. Meg a többiek - mosoly nélkül.