Hozzátette: valóban több történt, mint kormányváltás 2010-ben, mert liberális demokrácia helyett egy autokratikus rendszer épült ki. Kajdi József szerint "közjogi szőnyegbombázásnak" illik be az elmúlt másfél év jogalkotása. – Szinte nincs olyan intézmény, melynek szabályozásához meghatározott cél érdekében ne nyúltak volna hozzá – hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy ez a jogalkotás komoly külföldi kritikákat kapott, jelenleg is 30 törvényt vizsgálnak az Európai Unió szakemberei, a kritikák mégis leperegnek a kormányról.

– Felszámolták a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszerét a hatalom megtartása érdekében – mondta, hozzáfűzve, hogy többek között a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egyes tagjai, az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács egyes tagjai, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Médiatanács, a Gazdasági Versenyhivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke köthető a Fideszhez. 2014-ben vagy 2018-ban egy esetleges új kormány ezekkel az emberekkel lesz körülvéve – tette hozzá.

Hamar kiderült, hogy a demokratikus deficit a gazdasági, üzleti élet szereplőit is érinti. A hevenyészettnek tűnő jogi megoldások ugyanis egységes rendszert alkotnak – fogalmazott Gadó Gábor ügyvéd. Szerinte az, hogy a piacgazdaság kategóriája nem jelenik meg az új alaptörvényben, önmagában még nem lenne baj, de vannak más jelek arra vonatkozóan, hogy ez már nem olyan fontos államcél, mint korábban. – Az egykulcsos adórendszer és a gyerekek után járó adókedvezmény kétharmados törvénybe foglalása teljesen szemben áll a 89-es alkotmány piacgazdaság-fogalmával – magyarázta.

Még beindítható az Ab működése

Tóth Gábor Attila egyetemi docens az Alkotmánybíróságot érintő változásokat elemezte. – Éppen a legfontosabb funkciója, a törvényhozás kontrollja gyengült meg, tolódott el az igazságszolgáltatás kontrollja felé – állította. Szerinte ez a hatáskörszűkítés egyfelől nem igazolható, másfelől viszont nem garantálja az Ab elhallgattatását.

Előzetes normakontroll ugyanis most is van, csak Schmitt Pál köztársasági elnök nem gyakorolja. Utólagos normakontrollt pedig ugyan az állampolgárok már nem, de a kormány, a képviselők negyede és az alapjogi biztos kezdeményezhet. Tóth Gábor Attila szerint megváltozó erőviszonyok között, más összetételű parlament esetében "beindítható" az Ab működése.

Hasonlóan látja azt a rendelkezést is, mely szerint költségvetési és adóügyekben nem vizsgálhatja felül a törvényhozást az Ab. – Az emberi méltóságra hivatkozva, ami egyenlő méltóságot jelent, van mód érdemi felülvizsgálatra. Sokkal több függ a bírák személyétől és a politikai körülményektől, mint korábban, de ebből még kihajthat valódi alkotmánybíráskodás a jövőben – vélte.

Solt Pál volt alkotmánybíró a bírókat érintő változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy nyugdíjkorhatáruk 62 évre szállítása "a legnagyobb, legdrasztikusabb merénylet a bírói kar ellen". – Megbocsáthatatlanul durva lépés, a bírói karok lefejezése ugyanis normális országokban nem szokott megtörténni – tette hozzá.

"A morális válságból alkotmányos válság lett"

Hack Péter alkotmányjogász az ügyészségről szólva elmondta, hogy a magyar ügyészi szervezet abszolút hierarchizált apparátus, ahol a legfőbb ügyész minden ügyésznek adhat közvetlen utasítást, ő dönt ügyésszé válásról, előmenetelről, jutalmakról. Emlékeztetett, hogy a Velencei Bizottság 2010 végén fogadott el egy 25 pontos ajánlást az ügyészségekre vonatkozóan, amiből a magyar ügyészség 12 pontnak felel meg. – Van olyan ember, aki szívesen száll fel egy olyan repülőre, amely egy nemzetközi sztenderd 25 pontjából ennyinek felel meg? – tette fel a kérdést.

Hack Péter szerint bár a kormány azt mondja, hogy fő célja a kommunista rendszer maradványainak eltávolítása, ezt az ügyészség esetében úgy tették meg, hogy leginkább egy szovjet mintájú ügyészi szervezetre hasonlít a létrejött szervezet. Átláthatatlanul működik, számonkérhetetlen tevékenységű, de politikai befolyástól egyáltalán nem mentes. Úgy véli, hogy ez hosszú távon a mostani kormány érdekeit sem szolgálja, például nem tud felelősségre vonni olyanokat, akiket akar, csak büntetőjog-alkotással tud büntető politikát folytatni. Felhívta a figyelmet, hogy 2010-ben 13 és fél százalékkal nőtt a bűnözés, 2011-ben pedig öt év után először nőtt az emberölések száma. – A durva és erőszakos igazságszolgáltatás durva és erőszakos bűnözést hoz létre – tette hozzá.

– A korábbi morális, politikai válság a kormányváltás után alkotmányos válsággá alakult. A nemzeti együttműködés állama nem nevezhető jogalkotó államnak, mert a mai korszerű jogfelfogásban a jog az önkénnyel szembeni védelmet jelenti – állította Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi biztos.

Hozzátette: sok alkotmányjogász hirdeti, hogy bár szakmailag megkérdőjelezhető az új alaptörvény, de az alkotmányosság a rossz teret is jó tartalommal tudja kitölteni. Erre azonban szerinte ez az alkotmány nem alkalmas, mert konzultáció nélkül, a magyar társadalom felének megalázásával jött létre. – Szerzőségét nem vállalja senki, csak annyit tudunk, hogy Szájer József iPadjén készült. Ma sikeres alkotmánynak csak azt nevezzük, amely a politikai közösség egészének támogatását bírja. Ezért hiába rokonszenves gondolat, hogy belenőhet az alkotmányosság, ez nem valószínű – mondta. Majtényi szerint "az alkotmányos baloldalnak és az alkotmányos jobboldalnak" kellene egy új alkotmányt létrehozni a 89-es elveknek megfelelő szabályozást elfogadva. Solt Pál szerint az Országgyűlésnek kellene hatályon kívül helyeznie az egészet, ugyanakkor abban is biztos, hogy még a jelenlegi kormánytöbbség fog változtatni a saját alkotmányán annak hibái miatt.

Schmidt Pál