Molnár Oszkár együtt fél a védtelen Edelénnyel
Látja ott azt a gátrészt? Olyan, mint a szita, tele van lyukakkal! - mutat egy idős férfi Edelényben, a Bódva hídján állva a barokk L'Huillier-Coburg-kastély felőli folyópartra. A gát viharvert, s messziről is látszik, hogy többméteres szakaszon megsuvadt, néhol berogyott, máshol pedig egész karéjokat vájt bele a víz. A folyó melletti utcákban élőkkel beszélgetve szinte mindenki ugyanazt az aggódó kérdést teszi fel: mi lesz, ha megismétlődik a tavaszi árvíz, s a sérülékeny gátat könnyebben töri át a megáradt folyó?
Az itteni, állami tulajdonban, s az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) kezelésében lévő védmű nem a szabványos előírások szerint épült, hivatalosan nem is gát a neve, hanem depónia: a mederkotrásokból korábban kikerült iszapból és törmelékes földből emelték a folyó mellé az évek során.
Edelény polgármestere, Molnár Oszkár, az elmúlt hetekben többször is jelezte mind az érintett vízügyi igazgatóság, mind a kormány illetékes szervei felé: az árvíz miatt megsérült gátak állapota miatt az eddiginél is bizonytalanabb helyzetbe került a tizenegyezer lakosú borsodi város.
- Védtelenebbek vagyunk, mint a tavaszi áradáskor: az Edelényt védő két kilométeres depónia berogyott, s van olyan, húsz méter hosszú szakasz, amelyet szinte „legyalult" az áradás - panaszolja a polgármester. Molnár Oszkár szerint az amúgy sem szabványos gát rendkívüli terhelésnek volt kitéve májusban és júniusban, hiszen négyszázezer homokzsákot raktak végig a folyó mellett, s a kritikus napokban egyszerre akár húszezer ember is a töltések tetején tartózkodott. Emiatt a gát össze is tömörödött, s jelenleg több helyen tíz-húsz centiméterrel is alacsonyabb, mint az idei, tavaszi áradás előtt volt.
- Szorongató a helyzet, az emberek újból félnek, jön az ősz, vele a nagy esőzések, s ami még rosszabb: közeleg a tél, majd utána a tavaszi hóolvadás. Ebben a helyzetben a tavaszinál kisebb áradás is katasztrófát okozhat - véli a polgármester.
A Vidékfejlesztési Minisztériumban megkérdeztük: ebben a helyzetben milyen segítséget kaphat Edelény? Arra is választ kerestünk, hogy az árvíz sújtotta területeken hol sérültek leginkább a gátak, depóniák, s van-e átfogó terv a helyreállításra. A tárca sajtóirodájának válasza szerint az Ékövizig területén 2009 vége és 2010. júniusa között valamennyi folyón és kisvízfolyáson több olyan, egymást követő árhullám vonult le, amely nem egy esetben évtizedes rekordokat megdöntő vízállásokkal rendkívüli helyzeteket teremtett.
A Sajó és a Hernád menti árvízvédelmi töltések, valamint a Bódva víztartó depóniái és a Heves megyei Tarna vízrendszerében található töltések szenvedték el a legjelentősebb károkat - a becsült helyreállítási költség meghaladja az 1,3 milliárd forintot. A legkritikusabb helyeken ideiglenesen történtek ugyan helyreállítások, azonban a végleges árvízi biztonság megteremtéséig az érintett védvonalszakaszokon továbbra is harmadfokú árvízvédelmi készültséget tartanak fenn.
Kérdésünkre, hogy Edelényben - ahol a polgármester szerint több helyen megsüllyedt a depónia a védekezéskor - mikor állítják helyre a sérült védművet, a tárca sajtóosztályától azt a választ kaptuk: az edelényi víztartó több helyen veszített eredeti szelvényéből, illetve a védképességéből, s valóban történtek rézsűsuvadások, azonban - tették hozzá - a „gátsüllyedés" vagy a „legyalulta" kifejezések egyáltalán nem fedik a valóságot. Közölték: anyagi forrásoktól függ a védmű helyreállításának feltétele, s ezek előteremtéséről kormány-előterjesztés készül.
Az edelényiek mindeközben rettegve várják a következő áradást. Nem alaptalanul: eddig még egy kapavágás sem történt a védvonalak helyreállítása érdekében.
Péntek hajnalban betört a víz és mindent vitt
Tavasszal a töltés nem bírta megtartani az esőzések miatt hatalmasra duzzadt Bódva vizét: a folyó Edelénynél 335 centiméter magasra duzzadt, ami harminc centiméterrel meghaladta a korábban mért, addigi legmagasabb, 305 centiméteres vízállást.
A „plusz" harminc centimétert a gyenge gátnak és a sebtében a töltés tetejére pakolt homokzsákoknak kellett volna megtartaniuk, de június 4-én, pénteken hajnalban a víz végül áttörte az ideiglenes védvonalat, s több helyen megbontotta a töltést is. Edelény egy részét elöntötte a Bódva, s rövid időn belül egyméteres magasságú víztömeg zúdult a part menti utcákra.
Száznyolcvan családot, ötszázötven embert kellett azonnal kitelepíteni és biztonságos helyre, barátokhoz, rokonokhoz, illetve az önkormányzat által kijelölt átmeneti szállásra vinni. Huszonnégy ház lakhatatlanná vált, ezek tulajdonosai jogosultak az állam által felkínált, ingatlanonként nagyjából tízmillió forintos állami támogatásra, amelyből a kártérítésként kifizetett biztosítási összeget és a pénzbeli adományokat le kell vonni. A károsult családok jó része, tizennyolc ingatlantulajdonos úgy döntött, hogy a város biztonságosabbnak vélt részén vásárol másik házat. Hatan építkeznek, ők azonban nem kérték az állami segítséget, mert nem tudnák az október végi határidőre befejezni a munkákat, márpedig akkor vissza kellene fizetniük a támogatást.
