A parlament kormánypárti többsége hétfőn megszavazta a médiaalkotmány és a médiatörvény négypontos módosítását. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP politikusai, a Jobbik tartózkodott.

A kormány december végén a hazai és nemzetközi tiltakozásokat figyelmen kívül hagyva fogadta el az új médiaszabályozást, Orbán Viktor miniszterelnök még január elején is európai szintű jogszabályról beszélt, amin eszük ágában sincs változtatni. Először az EBESZ, majd több európai kormány, köztük a jobboldali német és francia kabinet, az Európai Parlament több frakciója, valamint nemzetközi és hazai szakmai szervezetek élesen bírálták a sajtószabadságot több ponton korlátozó jogszabályt. Az Európai Bizottság januárban hivatalosan is fellépett a szabályozás ellen, a kormány emiatt és a magyar uniós elnökség elején kirobbant nemzetközi botrány hatására vonult vissza.

Végül a kormány az Európai Bizottság által kifogásolt négy ponton kezdeményezte a médiaalkotmány és a médiatörvény módosítását.
1. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét korlátozza a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra, tehát kizárólag a televíziókra és a rádiókra.
2. A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatos változtatás lényege, hogy a szolgáltatás megkezdésének nem lesz feltétele a nyilvántartásba vétel.
3. A külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatót csak akkor bírságolhatják, ha azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar szabályozást.
4. Hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amely tiltja személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését.

Jóllehet a magyar kormány mindvégig csupán technikai pontosításokat kommunikált, ez utóbbi az egyik legjelentősebb tartalmi elmozdulás. Ha ez benne maradt volna a médiaalkotmányban, akkor az jelentősen csorbította volna a vélemények szabad kifejtéséhez fűződő jogot, mert lehetetlenné tett volna bármilyen, személlyel kapcsolatos kritika megjelentetését.

Az MSZP és az LMP módosító javaslatait a kormánytöbbség leszavazta. Mindkét ellenzéki párt kezdeményezte, hogy a jelenleg csak fideszes jelöltekből álló Médiatanácsot egészítsék ki ellenzéki delegáltakkal. A szocialisták felvetették azt is, hogy a parlamenti pártok, a kormány és a szakmai szervezetek részvételével eseti bizottság dolgozzon ki egy új, az uniós és a magyar alkotmányos jogelveknek megfelelő törvényt. Az LMP  szorgalmazta, hogy a nyomtatott és internetes sajtót vegyék ki a hatósági ellenőrzés alól.

A két ellenzéki párton kívül jogvédő szervezetek, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Népszabadság dolgozói egyesülete is az Alkotmánybírósághoz fordult a médiatörvények több paragrafusának megsemmisítését kérve. Lapunk tizenhat ponton támadta meg a sajtószabadságot súlyosan fenyegető rendelkezéseket tartalmazó szabályozást. Beadványunk többek között a törvény írott sajtóra kiterjedő személyi hatályára, a sajtótermékek bizonytalan törvényi definíciójára, a médiahatósági hatáskörök, eljárási jogosultságok és bírságok alkotmányellenességére hivatkozik, mivel ezek együttesen alkalmasak a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának szükségtelen és aránytalan korlátozására. Az indítvány az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezések sorában kitér a média- és hírközlési biztos hatásköreire is, hiszen a biztos eljárása során nem jogsértéseket, hanem csupán érdeksérelmeket vizsgálhat.

A médiatörvények itthoni módosítása még nem zárja le a hazai és európai vitát. Az Európai Parlamentben csütörtökön szavaznak arról a határozattervezetről, amely a magyarországi sajtószabadság helyreállítására szólítja fel a kormányt. A szocialisták, a liberálisok, a Zöldek és az Egyesült Baloldal által készített határozat felszólítaná a magyar kormányt a médiafelügyelet függetlenségének helyreállítására.

A sajtószabadságért már több tüntetést a Facebookon szervező civilek sem érik be négypontos törvénymódosítással. A március 15-re a Szabadsajtó útra (Erzsébet híd pesti hídfő) meghirdetett demonstráció felhívása szerint a legégetőbb problémák nem szűnnek meg a törvény megváltoztatásával. Azt követelik, kezdődjön el a médiatörvény nyilvános vitája, a szakmai, a szólásszabadságot és más emberi jogokat védő szervezetek és a közvélemény bevonásával. Március 15-én a világ több pontján, köztük Berlinben és New Yorkban is megmozdulás szerveződik a magyar sajtószabadságért.

Neelie Kroes is ott volt a vitán

Tudom, hogy fontos vita zajlik a magyar parlamentben a médiatörvényről, a vita egy részét én is meghallgatom – jelentette be Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. A nők a tudományban című konferencián résztvevő Kroes szerint tavaly és az idén is hosszú, intenzív, konstruktív  egyeztetés folyt Brüsszel és Budapest között a hazai médiatörvény eltérő értelmezése miatt. Különösen a kiegyensúlyozott tájékoztatásról tért el a két fél véleménye. Az EU-biztos szerint a független sajtó, valamint a szólásszabadság garantálása a nyugati demokratikus berendezkedés egyik alapelve. Az európai normákat valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania. Kiemelte, hogy a médiatörvény gyakorlati alkalmazása lesz a döntő. (Ö. Z.)