Mit követhetett el Schmitt Pál 1964-ben?
Több ismert ember, így Schmitt Pál köztársasági elnök neve is olvasható abban az 1969-ben keletkezett állambiztonsági jelentésben, ami arról szól, milyen tevékenységet folytatott az egykori III/III-as csoportfőnökség a Magyar Vívó Szövetségben - írja összefoglalójában a Hírszerző.
"A szövetség munkatársai közül számos társadalmi kapcsolatot nyertünk, akik eddigi tapasztalataink szerint több esetben hasznosan segítették a munkánkat. Ugyanezt mondhatjuk el a válogatott keret tagjairól is" - olvasható a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségének az Összefoglaló Jelentésében. Az 1969 augusztus 27-én kelt irat tárgya "a Magyar Vívó Szövetség, és a magyar vívó válogatott operatív helyzete", a jelentés átfogó képet ad az állambiztonsági szervek tevékenységéről és céljairól a szövetséget és a vívókat illetően. Érdekes egyébként, hogy az akkori hatalom is meghatározott "kiemelt sportágakat", amiről a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1967-es határozata szólt.
Bár összességében nem mondtató, hogy a 60-as években a magyar sportolók tömegesen távoztak volna külföldre, a tendencia alapján a szervek jogosan "aggódhattak", a Magyar Testnevelési és Sporthivatal (MTS) hatáskörébe tartozó sportolók közül 1960. január 1-től a jelentés megírásának időpontjáig 53 fő disszidált, de ebből 21-en 1966-68 között. A "veszély" különösen nagy lehetett a vívóknál, hiszen mint a jelentés megállapítja, a 20 tagú válogatottból 11-en tanulnak egyetemen - a nyelvet is ismerő sportolók bizonyára könnyebben szánták rá magukat a döntésre.
1969 februárjában egy igazi SZT-tiszt került a szövetség élére Eperjesi László személyében. Ő 1962-67 között egyenesen a III/III Csoportfőnökség vezetője volt, majd SZT állományba vették a III/II-es (a kémelhárítással foglalkozó) csoportfőnökséghez, ahonnan csak 1982-ben nyugdíjazzák. Kartonjából kiderül, hogy szövetségi elnöki munkahelye is "konspirált" volt, és kifejezetten a feladatai közé tartozott az ottani operatív tevékenység irányítása.
Akit tudtak, beszerveztek. Két operatív kapcsolat is rendelkezés állt "a külföldre utazó csapatok védelmére", fedőnevük "Mészáros" és "Szamosi". Róluk a Hírszerző nem tudta megállapítani, valójában kik voltak. Újra és újra megkörnyékezték Váry Attilát, a szervezőbizottság tagját, akiről később mint a "BM III/III-3. Osztály által foglalkoztatott hálózati személy"-ről írnak. Osztrics István versenyzővel szintén "foglalkoztak" a jelentés készültekor, tevékenységéről nem maradt fent adat. Kamuti Jenőt nem sikerült beszervezni.
A jelentés egyik mellékletében Schmitt Pált (Schmidt-ként írják a nevét) a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyként tüntetik föl. "Itt említik Schmitt Pált is, egy 1964-es felfüggesztett 4 hónapos szabadságvesztéssel büntetett foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és társadalmi tulajdon gondatlan rongálása miatt - írja a Hírszerző. Schmitt Pál, mint a Meteor vívója, abban a dossziéban szerepel, ami az MTS nemzetközi kapcsolataival foglalkozik. 1965 elején nyitották, de témaköre 1962-ig nyúlik vissza, és 1988 februárjában zárták le.
A Hírszerző megkereste kérdéseivel a Köztársasági Elnöki Hivatalt, de nem kapott választ.
