A rendőrség „Magyarország konzuli szolgálatával egyeztetve, a hatályos nemzetközi normák betartásával közreműködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények fegyveres konfliktusok, valamint terrorista- és túszejtő akciók esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában” – így módosítaná a rendőrségi törvényt a kormány

A jogszabályban nevesítenék tehát a rendőrségi szupercsapat, a Terrorelhárítási Központ (TEK) feladatai között azt, ami egyszer már megtörtént: a TEK emberei idén februárban kéttucatnyi magyar és több mint hetven külföldi állampolgárt menekítettek ki a polgárháborús Líbiából.

A napokban nyilvánosságra hozott törvénytervezetből azonban az is kitűnik, hogy nem feltétlenül a kommandós filmekből ismert olyan jelenetekre kell gondolni, amikor a katonák titokban behatolnak egy ország területére, és onnan elkeserdett tűzharcban mentik ki honfitársaikat. A javaslat szerint ugyanis az ilyen akciók során együtt kell működni az EU, a NATO és az érintett külföldi államok hatóságaival is. Egyébként nagyjából ez történt Líbiában.

Amúgy a TEK hatásköre más tekintetben is bővülhet. Terrorcselekmények és néhány más bűncselekmény felderítése érdekében megalakulásától folytathatott titkos felderítést, a tervezet elfogadása után viszont már bizonyos hatóságoktól, illetve szolgáltatóktól is kérhet adatokat. Ezek közé tartozik az adóhatóság, a posta, az internetszolgáltató, az egészségügyi adatokat kezelő szerv, valamint a banki szektor.

Változhatnak majd az adatkezelés szabályai is. A rendőrség a titkos információgyűjtés során érintett személyek adatait – a javaslatból nem derül ki, hogy csak a „célszemélyek” vagy a véletlenül képbe került emberek esetében is – két évig őrizheti, ha nem indult büntetőeljárás. Ha igen, az adatokat az elévülésig, ítélet esetén a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alóli mentesítésig tárolják.

Az együttműködők, illetve a fedett nyomozók jóval hosszabb ideig maradnak az adatbázisokban. Esetükben a személyes adatokat csak húsz év után kell törölni.

Az eddig a köznyelvben kétharmadosnak nevezett – szakszerűbben minősített többséggel elfogadott - törvények új elnevezése egy nyelvi leleményt szült. Az új alaptörvény szerint többek között a rendőrségi törvény is sarkalatos törvénnyé válik, és ezért eleget kell tennie a „sarkalatosságra vonatkozó követelményeknek való megfelelésnek”. Emiatt ilyen címen új pont kerül a törvénybe, ami magyarul annyit tesz: a jogszabály legfontosabb pontjai továbbra is csak kétharmados parlamenti többséggel módosíthatók.