Nagyobb tekintéllyel és hatáskörrel rendelkező miniszterekből álló kabinetet szeretett volna látni, "azzal a megfontolással, hogy a régi világban és a nyugati világban ma is a miniszter egy nagyon komoly önálló döntési pozíciókkal rendelkező politikai vezető" - jelentete ki bemutatott miniszterjelöltjeire utalva Orbán Viktor a Pralmanetben. "Olyan embereket választottam, akikről senki nem gondolja, hogy az én beosztottaim" - mondta, hozzáfűzve: mindenkit azzal a szándékkal nevezett ki, hogy ameddig bírja, addig csinálja. Kérdésre közölte, a kormányprogram bemutatásának időpontjával kapcsolatban Navracsics Tibor leendő miniszterelnök-helyettes az illetékes. Néhány elképzelésüket azért már vázolták a miniszterjelöltek.

Hende Csaba átfogó szemléletben közelítené a honvédség ügyét

A honvédelem egész rendszerét át kell tekinteni, aminek csak egy része a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség - jelentette ki Hende Csaba leendő honvédelmi miniszter hétfőn a Parlamentben. Az Orbán-kormány majdani minisztereit bemutató sajtóeseményt követően Hende Csaba az MTI kérdéseire elmondta, hogy a minisztériumon, a honvédségen túl fontosak az olyan kérdések is, mint a társadalom, vagy a gazdaság szereplőinek viszonya a honvédséggel. A részterületekre vonatkozó döntéseket azonban egyazon rendszerbe ágyazva kell meghozni - fűzte hozzá.

"Tehát nem kiragadva, hanem az egészet kell látni, és ebben az átfogó szemléletben szeretném megközelíteni a honvédelem ügyét" - hangsúlyozta Hende Csaba. A leendő honvédelmi tárcavezető elmondta, hogy egyelőre csak vezető munkatársakat kért fel, az államtitkárokat később nevezik ki; közvetlen környezetében van három volt vezérkari főnök is, akik rendelkezésére állnak és segítségére vannak az előkészítésben.

Matolcsy György szerint jelenleg nem reális az euró bevezetése

Azonnali fordulatra van szükség az adórendszerben, csökkenteni kell a bürokráciát, teljes fordulatra van szükség foglalkoztatásban, el kell érni az uniós források jobb felhasználását és új Széchenyi-tervet kell elindítani. Matolcsy György az MTI-nek az energiapolitikával kapcsolatban azt mondta: a következő kormány mindenképpen "kordában kívánja tartani" az energiaárakat. Az idén a GDP 4,5-6,5 százalékos sávjában lehet az államháztartás hiánya; az már látszik, hogy nem teljesül az eredetileg, a még hivatalban lévő kormány által vállalt, GDP arányosan 3,8 százalékos deficit - mondta. Hozzátette: jövőre a deficit várhatóan a GDP 4,5-5,5 százaléka körül lehet és hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány szigorú költségvetési politikát fog folytatni.

A fideszes a politikus elmondta: már jelenleg is folynak informális tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A későbbiekben a kormányfő, Varga Mihály, és ő, valamint a jegybank képviselői tárgyalnak majd az IMF-fel. Szavai szerint a valutaalap egyebek mellett alacsony államháztartási hiányt, csökkenő pályára álló államadósságot, valamint a növekedés és a strukturális reformok elindulását várja el Magyarországtól. Kifejtette: a Varga Mihály által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság várhatóan június közepére teszi le jelentését, akkor lehet majd tisztán látni, hogy például szükség van-e pótköltségvetésre. Szintén ettől tette függővé azt is, hogy mekkora adócsökkentésre szánja el magát a kormány, de megerősítette: lát lehetőséget még az idén egy év közbeni adócsökkentésre.

Véleménye szerint 2011 végén határozható meg reálisan az euróbevezetés időpontja Magyarországon. Úgy fogalmazott: jelenleg nem lehet reálisan célba venni az euró bevezetését. A június közepére várt jelentés ismeretében részletes leltárt kell készíteni, és ehhez képest másfél év múlva lehet megnevezni az euróbevezetés menetrendjét. A foglalkoztatásban a leendő miniszter szerint bővíteni kell a lehetőségeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006-2010 közötti megszorítások hatása akár öt évig is eltarthat. A foglalkoztatási fordulatban hangsúlyt kap a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás bővítése, valamint a közmunkák szerepének növelése. Ez utóbbi azonban a vállalkozások nélkül nem fog menni - mondta.

Matolcsy György szerint az európai uniós pénzekből lényegesen több forrást kell biztosítani a kis- és középvállalkozásoknak. Hozzátette: a fennmaradó mintegy 3.000 milliárd forint mintegy felét a kkv-k fejlesztésére, megerősítésére kell fordítani."Úgy gondolom, Széchenyi Istvánt újra ide kell hívni közénk" - fogalmazott Matolcsy György. A miniszter szerint szükség van a Széchenyi-terv újbóli elindítására, nagyobb szerepet kell szánni a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak, a versenyképesség növelésének, az egészségiparnak.A mostani pénzügyi tárca sorsát feszegető kérdésre elmondta: francia mintára a nemzetgazdasági minisztérium felel a gazdaságért és a pénzügyekért, egyik államtitkársága végzi majd például a pénzügy-, költségvetéspolitika irányítását.

Fellegi Tamás szerint nem zárható ki a privatizáció

A hazai és európai uniós fejlesztési források gyors és hatékony felhasználását, a közbeszerzés egyszerűsítését és az EU keretein belül a magyar vállalkozások előnyhöz juttatását sorolta egyebek között a legfontosabb feladatok közé Fellegi Tamás leendő fejlesztési miniszter. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tárcavezetői posztjának várományosa az állami vagyongazdálkodással kapcsolatban azt mondta: nem zárható ki privatizáció, de nem ez a fő stratégiai irány.

Az állami vagyon értékének a növelése a cél - fűzte hozzá. Konkrétumokat a leendő miniszter csak a kormányalakítás után ígért és megjegyezte: "a stratégiát még most alakítjuk". A miniszter feladata, hogy megvédje az állami vagyont az oligarcháktól, a magánérdekekkel szemben - hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy a 2013-ig szóló európai uniós költségvetésben van-e még elég mozgástér a fejlesztésekre, Fellegi Tamás azt mondta, reméli, hogy a korábbi hírekkel ellentétben van pénz. Hozzátette: adott esetben Brüsszelhez fordul a kormány a nemzeti fejlesztési terv módosítása érdekében.

A megszűntetett postákra vonatkozó kérdésre a leendő tárcavezető azt válaszolta: ahol lehetséges visszaállítják a postahivatalt. A korábbi üzleti vállalkozását firtató kérdésre Fellegi Tamás azt mondta: "fordulatot vett az életem, és mint tudják eladtam üzleti vállalkozásaimat". A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik majd az állami vagyongazdálkodás, az infokommunikáció, valamint a belföldi és európai uniós fejlesztések.

Semjén Zsoltnak az egyházak ügye a szíve csücske

A kettős állampolgárság határon túli magyarok számára történő megadását említette az egyik legfontosabb célkitűzéseként  Semjén Zsolt, aki az Orbán-kormányban általános miniszterelnök-helyettesi posztot tölthet majd be. A KDNP elnöke megtiszteltetésnek tartja a felkérést, amit örömmel vállalt el. A politikus azt mondta, hogy általános miniszterelnök-helyettesként széles feladatkörrel bírhat majd. Hozzátette: az általános miniszterelnök-helyettes munkájába várhatóan "minden politikai jellegű feladat" beletartozik majd.

Megerősítette, hogy lesz a Fidesz és a KDNP között egy szerződés a kormány működési rendjéről, és ebben mindent részletesen rögzítenek majd. A jövőbeni konkrét feladatairól előzetesen azt mondta: "mindig is foglalkoztam nemzetpolitikai ügyekkel és a jövőben is szívesen teszem ezt".

Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság biztosítása erkölcsi kötelesség, különösen 2004. december 5-ike, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta. Elmondta azt is, hogy bizonyos egyházpolitikai kérdésekkel is szívesen foglakozna majd, hiszen az egyházak ügye a "szíve csücske".

Fazekas Sándor versenyképes vidéket szeretne

Fazekas Sándor leendő vidékfejlesztési miniszter szerint a legfontosabb cél az, hogy a magyar vidék legyen versenyképes a nagyvárosokkal életnívóban, környezetvédelemben, munkalehetőségek tekintetében és a lakosság megélhetésének biztosításában. Az új kormány minisztereit bemutató hétfői budapesti sajtótájékoztatót követően Fazekas Sándor az MTI-nek elmondta: mindezek érdekében kell majd megtenni a szükséges lépéseket, ha a tényleges átadás-átvétel megtörtént a tárcánál. Megerősítette, hogy a vidékfejlesztési tárcához tartozik majd az agrárium és a vidékfejlesztés mellett a vízgazdálkodás, a természet- és környezetvédelem is. Jelezte azonban, hogy ezt egy későbbi döntéssel szükséges erősíteni

Pintér Sándor szerint rend lesz

Pintér Sándor belügyminiszterként elsőként a kistelepülések közrendjének és közbiztonságának megjavításához lát hozzá. Közölte: szeretné azt éreztetni, hogy "megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén". Az Orbán-kormány Belügyminisztériumának leendő vezetője hétfőn feladatairól úgy nyilatkozott, hogy ellenőriznie kell, jelenleg milyen állapotban van Magyarországon a közrend és a közbiztonság, illetve azt, hogy a rendőrség megfelel-e az ebből adódó a kihívásoknak, milyen változások kellenek.

Pintér Sándor közölte: a minisztérium felépítéséről, az ahhoz tartozó területekről, államtitkárokról majd azt követően tud beszélni, ha eldőlt a leendő struktúra. Az MTI kérdésére, hogy módosítani kell-e a rendőrségi törvényt a több rendőr munkába állásához, azt válaszolta: elképzelhető, hogy törvénymódosítások lesznek ennek érdekében, de nemcsak azt jelenti a több rendőr munkába állítása, hogy új rendőröket vesznek fel, hanem azt is, hogy több rendőrnek a szolgálati területét megváltoztatják, új helyen új feladatra küldik őket.

Az MTI felvetésére, hogy mikortól érezhetik az állampolgárok a közbiztonság megerősödését, azt felelte: "szeretném mihamarabb azt éreztetni, különösen a kistelepüléseken, kisfalvakban az állampolgárokkal azt, hogy megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén". Elképzelhető, hogy az önkormányzatok is a Belügyminisztériumhoz tartoznak majd - válaszolta az MTI-nek, de arra a kérdésre, hogy mely önkormányzati feladatok kerülnek az államhoz, azt felelte: több szervezeti kérdést még nem döntöttek el, ezekről később tud beszámolni.

Arra a kérdésre, hogy a titkosszolgálatokat miként szervezné át, azt válaszolta: ezt akkor kell eldönteni, ha azok a tárcához tartoznak majd. Arra, hogy szeretne-e új vezetőket a rendőrség élére, azt mondta: a mostani vezetés jelentős részével együtt szeretne dolgozni. Pintér Sándor közölte még, hogy felül kell vizsgálni, a regionalizálásnak nevezett bűnügyi munka meghozta-e azt az eredményt, amelyet célul tűztek ki.

Réthelyi Miklós szeretné az orvosok munkáját zavarmentessé tenni

Öt ágazat, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a szociális ügyek és a sport tartoznak majd az újonnan alakuló Nemzeti Erőforrások Minisztériumához - mondta hétfőn Réthelyi Miklós, az új tárcavezetői poszt várományosa, aki az egészségügy területén elsődleges feladatként a kórházak pénzügyi helyzetének rendezését és a rezidensek helyzetének tisztázást jelölte meg.

A leendő nemzeti erőforrás miniszter nyilatkozatában munkáját a koordináció biztosításában és a stratégiai kérdésekben való részvételben jelölte meg, hozzátéve, hogy a különböző területek ismerőinek meghatározó szerepe lesz a kormányzati munkában, de a miniszteri felelősség az övé lesz. Közölte: szeretnék az orvosok szakmai munkáját is "zavarmentessé" tenni.
Arra a kérdésre, mennyi forrással gazdálkodna az új minisztérium Réthelyi Miklós még nem tudott válaszolni. Mint mondta, tudatában van annak, hogy a források szűkösek, egy esetleges új költségvetés esetén sem több forrással kell majd számolni, inkább kevesebbel.

Martonyi János először az ország önbizalmát állítaná vissza

Martonyi János szerint először az ország hitelét, önbizalmát kell helyreállítani, ezzel párhuzamosan kell markáns, határozott kül- és Európa-politikát folytatni. A kettős állampolgárságról azt mondta: nincs arról szó, hogy egy törvénnyel automatikusan több százezer, vagy több millió szomszédos országban élő magyar állampolgárságot kap. A politikus azt követően nyilatkozott, hogy Orbán Viktor hétfőn bemutatta leendő kormányát, amelyben Martonyi János vezetheti a Külügyminisztériumot.

A leendő miniszter azt mondta: helyre kell állítani Magyarország hitelét, önbizalmát, ezeknek elsősorban belső feltételei vannak, azokat kell megteremteni. "Vissza kell nyernünk a belső erőnket, a hitelességünket, és akkor az érdekérvényesítésünk is sokkal hitelesebb lehet" - fogalmazott. A szomszédságpolitikában ugyanez a helyzet - fűzte hozzá -, azaz világosan, határozottan meg kell mondani az álláspontunkat, azok mellett ki kell tartanunk. Martonyi János szerint e területen folyamatos dialógusra van szükség, arra, hogy ha valamilyen feszültség megjelenik, akkor azt azonnal kezelni kell, napi kapcsolatba kell lenni a szomszédjainkkal, fel kell használnunk a kétoldalú kereteket, a visegrádi együttműködést.

Hangsúlyozta: a közép-európai együttműködés eszközrendszer egy újfajta szomszédságpolitikához, ehhez erős Magyarországra, egy magában és a többiekben bízó országra van szükség. A leendő külügyminiszter közölte: "itthon kell először megújulnunk, rendbe kell tenni a gazdaságot, a közbiztonságot, az egészségügyet, és ezekkel egyidejűleg kell markáns, határozott kül- és Európa-politikát folytatni".

Kettős állampolgárság kapcsán megismételte, azt akkor kaphatják meg a szomszédos országokban élő magyarok, ha majd a törvénymódosítás után élnek a lehetőséggel és egyéni eljárás keretében kérik a magyar állampolgárságot állandó letelepedés nélkül is, és akkor azt egyéni eljárás keretében meg fogják kapni. Nincs arról szó - tette hozzá -, hogy egy magyar törvény automatikusan több százezer, vagy több millió szomszédos országban élő magyarnak állampolgárságot ad.

Martonyi János hangsúlyozta: ugyanazt a bánásmódot szeretnék megadni a szomszédos országokban élő magyaroknak, mint amit a világ többi országában élő magyarok élveznek, és a hátrányos megkülönböztetést szeretnék megszüntetni.Meg akarjuk adni a lehetőségét annak, hogy a szomszédos országokban élő magyarok ugyanolyan feltételekkel nyerjék el az állampolgárságot, mint amit ezt a világ többi országában élő magyar élvezi - húzta alá. Kijelentette: a tervezett magyar szabályozás nem fog eltérni a szomszédos országokban lévő, hasonló szabályozástól, legyen szó Romániáról, Szerbiáról, Horvátországról, Szlovákiáról. Fontos, szimbolikus kérdés, de viszonylag egyszerű törvénymódosítással megoldható - fogalmazott Martonyi János. Arra a kérdésre, mikortól történhet ez meg, azt válaszolta: majd a megalakuló parlament eldönti, hogy mit milyen sorrendben lép meg.