Mire lehet tízmilliós prémiumot kapni?
Az állami vállalatoknál a vezetők éves prémiumának mértéke az éves személyi alapbérüknek legfeljebb 80 százalékát teheti ki. Profitorientált társaság esetében a maximálisan elérhető prémiummérték 60 százalékát az üzleti terv teljesítéséhez vagy túlteljesítéséhez, 40 százalékát egyéni szakmai prémiumfeladatok teljesítéséhez kell kötni, nonprofit társaságok esetében ez az arány fordított – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lapunk azon kérdésére, hogy a kormány az ország jelenlegi gazdasági helyzetében helyesnek tartja-e, hogy az állami cégek vezetői többmilliós, több tízmilliós jutalmakat kapnak, illetve, hogy a vezetőket szükséges-e ilyen mértékben premizálni.
Lapunk hétfőn közölte, hogy jelentős összegű jutalmakat fizettek ki az állami tulajdonú cégek vezető tisztségviselői számára az elmúlt hónapokban a vállalatok 2011-es eredményei alapján. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél a cég vezérigazgatójának és vezérigazgató-helyettesének a 2011. évre megállapított prémiumát 10 havi, a főigazgatókét 8,85 havi, az igazgatókét pedig 5,5 havi alapbérnek megfelelő mértékben határozták meg.
Eddig ebből mindössze 30 százalékot fizettek ki prémiumelőleg címén. Ez is jelentős summa. A vezérigazgató, Horváth Gergely Domonkos havonta kétmillió forintot keres, tehát a tavalyi 24 millió forintos összfizetése után hatmillió forint prémiumelőleget vehetett fel.
43 milliós pénzbeli juttatás
A MÁV Zrt. első számú vezetőjének az éves személyi alapbér 56 százalékát, az MVM Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatóinak pedig az éves alapbérük 80 százalékát engedélyezte kifizetni. A vezérigazgató fizetése mindhárom cégnél kétmillió forint. A MÁV első embere 2011-ben még Szarvas Ferenc volt, így az MNV tájékoztatása alapján ő 13,4 milliós prémiumot kaphatott, Baji Csaba, az MVM és Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatóinak jutalma pedig fejenként 19,2 millió forint volt. A Szerencsejáték Zrt. internetes lapján közzé is tették, hogy Szentpétery Kálmán 2011-ben 43 418 182 forint pénzbeli juttatásban részesült. Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója is 19,2 milliós prémiumot vehetett fel.
Az állami cégek vezetőinek premizálásával kapcsolatos kérdéseinkkel a kormányszóvivői irodához fordultunk, de azokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tették át. A tárca a feltett kérdéseink konkrét megválaszolása elől kitért, általánosságban azonban többek között azt közölte, hogy "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló jogszabályi előírásoknak megfelelő Javadalmazási Mintaszabályzatot dolgozott ki.
A szabályzatot – amely egyebek mellett a vezetők premizálásával kapcsolatos legfőbb elveket is rögzíti – minden többségi tulajdonban álló gazdasági társaság esetében alkalmazni kell, rendelkezéseitől nem lehet eltérni. Teljesítménykövetelményként az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett csak olyan feltétel határozható meg, amely a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar".
'Magas színvonalú feladatellátás'
"A prémiumfeladatokat a kiírásnak megfelelően a társaság üzleti évét lezáró mérleg beszámoló elfogadásával egyidejűleg értékelik ki. A teljesítés szerinti prémium kifizetésének engedélyezésére a társaságok igazgatóságai és felügyelőbizottságai tesznek javaslatot a döntést hozó MNV Zrt. felé." "A gazdasági társaságok magas színvonalú feladatellátásának és a növekedési potenciál megteremtésének egyik fő eleme a megfelelően képzett, kulcskompetenciákkal rendelkező szakemberek alkalmazása. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek körében 2010 januárja óta nem emelkedtek a személyi alapbérek."
Ez utóbbi megjegyzéssel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy a 2010-es kormányváltás után Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára kétmillió forintos bérplafont vezettek be a közszférában az ország nehéz helyzetére hivatkozva. A kormány így csökkentette nyolcmillióról kétmillióra Simor András jegybankelnök fizetését. Ez az intézkedés a költségvetési szférában dolgozókra vonatkozik, az állami cégek vezetőire és a politikusokra nem. Ennek ellenére az állami és önkormányzati szférában többségében tartják magukat ahhoz, hogy a topvezetők bére nem lépheti át a kétmillió forintot, ellenben olyan munkaszerződéseket kötöttek velük, amelyek szerint meghatározott feladatok végrehajtása esetén a fizetés mellé az alapbér bizonyos részét, akár 80 százalékát is kitevő prémiumot kaphatnak.
Az ellenzék tiltakozik
Arcpirító, hogy miközben megszorítás jön megszorításra, új adók és csökkenő bérek nyomorgatják az átlagos, illetve az átlag alatti fizetésből tengődő polgárokat, közben állami cégek milliós prémiumokat fizetnek ki az alkalmazottaiknak. Felszólítjuk a Fideszt, hogy a luxus kifizetések helyett tartsák be ígéreteiket többek közt a pedagógusok vagy az egészségügyiek béremeléséről – közölte az MSZP. A jobbikos Z. Kárpát Dániel parlamenti képviselő hétfői sajtótájékoztatóján szintén elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben a kormány "elképesztő
megszorításokat" erőltet a társadalomra, addig a kétmilliós bérplafonnal nem törődve tízmilliós jutalmakat ad állami cégek vezetőinek.