Törvénytervezetet nyújtott be Gúr Nándor és Lukács Zoltán szocialista parlamenti képviselő annak érdekében, hogy az országgyűlés hatalmazza fel a kormányt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legkisebb munkabér megállapítására vonatkozó eljárásról szóló egyezményének kihirdetésére. A dokumentumot amúgy a szervezet általános konferenciája 1970 júniusában fogadta el Genfben, tehát bőven volt idő ahhoz csatlakozni.

Az egyezmény szerint a csatlakozó államok „illetékes hatósága köteles az érdekelt munkaadók és munkavállalók képviseleti szerveivel (...) teljes egyetértésben vagy a velük folytatott alapos konzultációk után" meghatározni, hogy a bérből élők mely csoportjait kell védelemben részesíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „legkisebb munkabéreknek törvény erejével kell bírniuk, a legkisebb munkabérek nem csökkenthetők, és alkalmazásuk elmulasztása a felelős személlyel vagy személyekkel szembeni megfelelő büntető vagy egyéb intézkedéseket von maga után".

Ezzel eddig nincs baj, hiszen a minimálbér Magyarországon az előző évihez képest soha nem csökkent, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak ennél alacsonyabb fizetést nem lehet adni. Illetve mégis, mert a közmunkások bruttó havi fizetése nem éri el a nyolcvanezer forintot, miközben a minimálbér 105 ezer forint.

De még ennél is izgalmasabb kérdés, hogy miként kell értelmezni az egyezménynek azt a kitételét, amely szerint a legkisebb munkabér megállapítása során figyelembe kell venni a munkavállalók és családjuk szükségleteit, az általános bérszínvonalat, valamint a megélhetési költségeket.

Amennyiben ez azt jelenti, hogy a minimálbérnek fedeznie kell legalább a megélhetési költségeket, akkor itthon igen nagy baj van. A létminimum ugyanis vagy negyedével haladja meg a legkisebb kereset nettó összegét, vagyis a nem egészen 69 ezer forintot. Ebből tehát nyilvánvalóan képtelenség megélni, amivel akár egymillió munkavállalónak is szembesülnie kell. Másfelől a minimálbér függhet a termelékenységtől és a foglalkoztatottságtól is.

Hogy mindebből az egyezmény kihirdetése esetén mi jönne ki? Az előterjesztők szerint a legkisebb fizetések jelentős növekedése, mert úgy vélik, hogy a „magyar gazdaság teljesítőképessége több gazdasági szereplő szerint is ma már a jelenleginél magasabb bérezési szintet is elbírna".

Jelzik, hogy a minimálbér ma a bruttó 243 ezer forintos átlagkeresetnek a 43 százaléka, ami önmagában nem lenne baj. Viszont az EU 28 tagállama közül ennél kisebb összeget csak négy országban – Csehországban, Litvániában, Romániában és Bulgáriában – állapítottak meg.

A jövő évre vonatkozó bértárgyalásokon amúgy a szakszervezetek is a minimálbér jelentős, tíz százalék körüli növekedését kívánják elérni. A vállalkozói oldal ezzel szemben három százalékot ajánl, de a meccs még nincs lejátszva. Ha nem sikerül megegyezniük, a kormány dönthet, és akkor a legoptimálisabb forgatókönyv szerint öt százalék körül lehet az emelkedés.