A teljes befektetési piacra nem lesz tartós hatása a mostani bróker- és kötvénybotránynak, a hazai megtakarításoknak ugyanis csak csekély része került veszélybe. A befektetési alapokban összesen ötezer milliárd forint van, s ezek a pénzek biztosan meg is vannak –nyugtatta meg a közvéleményt Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezetője. Ehhez képest a most elúszott vagy komoly veszélybe került megtakarítás a teljes befektetési alapok által kezelt vagyon kevesebb mint öt százalékának felel meg. A befektetési alapok megbízhatóak – húzta alá a szakember.

Azt azért érdemes hozzátenni, hogy ha csak a brókercégeket nézzük, a helyzet nem nevezhető rózsásnak: a legfrissebb mérlegadatok szerint a Buda-Cash eszközeinek és forrásainak értéke meghaladta a 15 milliárd forintot – persze ki tudja, ehhez képest mi volt a valóság. A Hungária Értékpapír Zrt. nem volt nagy szereplő, a most felfüggesztés alatt álló Quaestor Értékpapír-kereskedelmi Zrt. pedig több mint tízmilliárd forint forrást és eszközállományt mutatott ki. Ehhez képest a két nagy, még álló brókercég 40 milliárd forint körüli állománnyal rendelkezhet – a tavalyi beszámolók szerint a Concorde Értékpapír Zrt. 23, az Equilor 12 milliárd forintot mutatott ki, ez bizonyosan nőtt 2014-ben. Vagyis a nagy brókercégek által kezelt pénzeknek durván 40 százaléka elszállt vagy veszélyben van – a Quaestor brókercégénél könnyen lehet, hogy mindent rendben talál a kirendelt biztos.

Azon el lehet merengeni, hogy a felügyelet – illetve most már az MNB – vajon megfelelő alapossággal vizsgálódott-e.Annyit lehet tudni, hogy az újabb vizsgálatok brutálisan részletesek és szigorúak, a jegybank szerint az új módszerek is nagyban javítják a szabálytalanságok kiszűrését. Az MNB szigorítani javasolja a kötelező vizsgálatokra vonatkozó szabályozást. A mostani öt helyett két-három évente lehetne kötelező az átfogó vizsgálat –persze ma is lehet sűrűbben ellenőrzést tartani.

Kérdés az is, hogy elegendő-e az ellenőrző hatóság szigorúbb fellépése. Hiába alkalmazza ugyanis a jegybank akár a spanyol inkvizíció módszereit, ha a rendszerben nem működik jól az önkorlátozó reflex. Az ügyek kapcsán ugyanis nem csak az ellenőrzés szempontjából merülnek fel felelősségi kérdések. A brókercégek mind kötelezettek voltak könyvvizsgálatra, ám a könyvvizsgáló soha semmi gondot nem talált. A lapunk által áttekintett könyvvizsgálói jelentések mind ugyanazt a sablonszöveget tartalmazták: az adatok megfelelnek a valóságnak, se visszaélést, se szabálytalanságot nem tárt fel az audit.

Érdekes képet mutat a brókerházak által alkalmazott könyvvizsgáló cégek mérete – itt nem vettük figyelembe a bankokhoz kapcsolódó brókercégeket. Az látszik, hogy a Concorde-on kívül, amely a Deloittetal vizsgáltatja a könyveit, egyetlen brókercég sem dolgozott a „nagyokkal”. A hárommilliárd forint értékű befektetést forgató Codex Zrt. vett igénybe még nagyobb céget, bár az Audit Service a maga 200 millió forint árbevételével és 16 alkalmazottjával így sem fér a top tízbe.

A 15 és 12 milliárd forint pénzt és eszközt kezelő Buda-Cash és Equilor könyvvizsgáló cégei egy-egy alkalmazottal működnek, ráadásul a két bedőlt cég, a Buda-Cash és a Hungária ugyanazt a könyvvizsgálót bízta meg. A Quaestor-csoport könyvvizsgálója a maga 39 millió forint bevételével és hat alkalmazottjával sem a nagyobb cégek között van. Itt különösen érdekes lesz a könyvvizsgáló felelőssége, hiszen a gyanú szerint 150 milliárd forint extra kötvénykibocsátást valahogyan meg kellett jeleníteni – vagy el kellett tüntetni, de valamit csinálni kellett vele –, papíron mindenképp. A legkisebb könyvvizsgáló céget az egyik legkisebb brókercég, a Random Capital bízta meg: egyalkalmazottas könyvvizsgálója mindössze kilencmillió forint bevételről számolt be tavalyi mérlegében. Mindez nem jelenti azt, hogy ezek a könyvvizsgálók nem jó szakemberek, kérdés azonban a fejlemények tükrében, nyújt-e garanciát bármire is egy másfél oldalas sablonszöveg aláírással, pecséttel.