Nem véletlenül jelöli Farkas Ádámot a pénzügyi főfelügyelet élére a kormányfő - írja Újabb offshore-lovag a kormány körül című cikkében a Magyar Nemzet. „A poszt várományosa nagy titkok tudója lehet, hiszen egy Bajnai Gordon nevéhez köthető gyanús cégügylet megkötésében is érintett. S ami korántsem meglepő: a nemzeti Nyomozó Irodánál landoló ügyekben ciprusi offshore cégek is bábáskodtak."

A lap szerint parlamenti meghallgatásán „a költségvetési bizottság ellenzéki tagjai minden bizonnyal rákérdeznek majd Farkas Ádámnál a jelölt azon munkájára, amit a Magyar Telekom (MTelekom) auditbizottságának elnökeként végzett el, e testület vezetőjeként ugyanis két gyanús tranzakcióra is rálátása lehetett. Mindkét ügy a Magyar Telekom cégvásárlásait érinti, s mindkét esetben az iratok a Nemzeti nyomozó irodánál (NNI) kötöttek ki, mégpedig hűtlen kezelés gyanúja miatt." Az újság például azt tartja gyanúsnak, hogy Farkas ellenjegyezte a telefoncég gyanús montenegrói és macedóniai szerződéseit kivizsgáló amerikai jogi irodával kötött szerződést, miközben nem volt akkor cégjegyzési joga (amire a cég jogtanácsosa szerint nem volt szükség az aláíráshoz), és a 3,7 milliárd forint összegű szerződések kivizsgálásra 18,4 milliárd forintot költöttek.

„Nem kevésbé szövevényes az MTelekom által felvásárolt másik cég, a Dataplex Kft. ügye, amelyben ugyancsak az NNI indított eljárást, szintén hűtlen kezelés gyanújával. Igaz, ezt időközben felfüggesztették, így azóta sem derült fény arra, hogyan kereshettek ciprusi offshore cégek három hónap alatt hárommilliárd forintot egy szervercég adásvételén" - áll a mai újságban.

Júliustól nem az országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizeti annak a betegnek a kezelését, aki külföldön biztosított - írja a Népszava Szigorodó jogviszony-ellenőrzés cím alatt. „Ami újdonság: nem csupán a hazánkba érkező külföldiekre igaz ez, júliustól ugyanis a külföldön dolgozó magyarok ellátását sem téríti meg az OEP. Ha a beteg ugyanis jogviszonnyal rendelkezik másik országban és ott fizeti meg a járulékokat, akkor ezentúl az ottani egészségbiztosításnak kell fedeznie a költségeket.

Ha a beteg sehol sem biztosított, akkor pedig saját magának kell állnia az orvosi számlát. Az OEP-nél lapunknak elmondták: a változtatás lényege, hogy az, aki egyébként nem idehaza biztosított, ne is vehessen igénybe semmilyen ellátást az Egészségbiztosítási Alap terhére. Az OEOP ezért automatikusan felfüggeszti annak a hazai TAJ-számát, aki máshol fizeti meg az egészségbiztosítási járulékokat."

A pásztói kollégiumban nevelt fogyatékkal élő gyermekek megaláztatásairól szól Tódor János riportja a ma megjelent Élet és Irodalomban. Az intézetben dolgozó pszichológus, Szűgyi Jerne többórás magnófelvétellel bizonyítja, amit a kisebbségi ombudsmanhoz írt levelében állít. „Szerinte a gyermekekkel - akik 70-80 százaléka cigány származású - szembeni embertelen bánásmód mögött egyértelműen tetten érhető a faji előítélet."

„A gyermekotthon egyik férfi gyerekfelügyelője szerint a gyermekekkel szembeni agresszivitás minden felnőttben benne van. - Én se vagyok egy verekedős típus, már alkatra sem meg egyébként sem. De... Minden felnőtt idővel elkezdi. Hát magyarán szólva, kijön belőle az állat - emlékezik Szűgyi Jerne, mit is mondott neki fiatal kollégája. - Szóval nem bírják idegileg. Elpattan a húr. Nem csépeljük. Én legalábbis. Nem mindenki csépeli a gyerekeket, de van, akinek, mondjuk más munkamódszere van. nem üti, hanem azt mondja, hogy akkor fejeld meg a falat... Vagy, hogy adjál magadnak kokit. Hát ilyenek vannak. Hozzám is így jönnek: akkor adok magamnak kokit, majd én..."

„Így sikerült felvennem verést, pofozást és olyan beszélgetést is, amelyben az érintettek maguk ismerik el, mit tettek. Rögzítettem az értekezleten elhangzottakat is. Ott nyíltan is hangoztatta az egyik pedagógus, hogy ő nagyot tud ütni. Az igazgatónőt folyamatosan kértem, kérleltem, vessen véget e gyerekveréseknek. Semmit nem tett. Hogy is tehetett volna, amikor ő maga is gyakran térdepeltetett vagy ütött meg gyereket."