Milliárdos megvonás után vezetőit is elvesztette a vízügy
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, az aktuális költségvetési tervezet szerint a VM-ben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek támogatása a tavalyi 5 milliárdról 3,5 milliárd forintra csökken. De nem jár jobban a belügyhöz telepített vízügyi részleg sem: a BM fejezetébe átkerülő vízügyi igazgatóságok (vagyis az operatív részleg) forrásai 11 helyett 8,2 milliárdra apadnak.
A törvényjavaslat sajátos indoklást mellékel a jelentős megszorítással kísért átszervezéshez: a változtatásnak állítólag az az oka, hogy a közmunkaprogramokban érintett összes ágazatot egyetlen tárcához szeretnék koncentrálni. Csakhogy ehhez egyrészt aligha lenne szükség a minisztériumonként 25-30 százalékos elvonásra, másrészt pedig a tárcák közöl egyedül a környezetvédelmet és a vízgazdálkodást megöröklő VM-nek van jelentős tapasztalata a nagyobb volumenű közmunkák szervezésében (a vízügyben évek óta dolgoznak közmunkások a gátak karbantartásán, sokezres létszámmal).
Egy szerdán benyújtott, a számvevőszéki bizottság aláírását viselő módosító javaslat tovább kurtítaná a VM-nél maradó, a szakmai irányításért, a tervezésért és a hatósági munkáért felelős vízügyi részleg forrásait: mintegy 460 millió forintot kívánnak átirányítani a vidékfejlesztési tárcától a VM fejezetéhez.
Kényszerszabadság, kirúgás
A kissé nyakatekert, egymondatos indoklás szerint „A módosító javaslat a vízügyi feladatok végrehajtásában bekövetkező változásokat követi le, így szükséges az ahhoz kapcsolatos források átrendezésnek átvezetése a 2012 . évi költségvetésben.” Ez azonban megintcsak nem fedi a valóságot: egyelőre folyik a huzakodás a két tárca között az átadandó létszámról és feladatokról, a vízügy új, kétosztatú struktúrájáról pedig még nem született döntés, így (a számvevőszéki bizottságot is beleértve) senki sincs abban a helyzetben, hogy el tudja dönteni: az említett (leginkább személyi kiadások fedezetéül szolgáló) pénzeszközöknek melyik minisztériumnál lenne a helyük.
A szakmai véleménykülönbségeket jelzi, hogy a napokban kényszerszabadságra küldték Kling Istvánt, a vízügyet irányító VM-es helyettes államtitkárt (formailag betegszabadságon van, de lapunk információi szerint nem a saját jószántából), közvetlen beosztottját, az illetékes főosztályvezetőt pedig menesztették. Így jelenleg osztályvezetői szintű az ágazat legmagasabb beosztású hadrafogható embere, ami alighanem példátlan eset a magyar vízügy történetében (mint ahogy a költségvetés által biztosított, meglehetősen szűkmarkú apanázs is alulmúlja - reálértékben - az elmúlt két évtized valamennyi vízügyi büdzséjét).
A konfliktusok valódi oka nem közigazgatási természetű: a mostani kormányzati ciklusra mintegy 200 milliárd forint értékű, jórészt uniós forrásból megvalósítható vízügyi beruházás van betervezve, és a huzakodásnak az a tétje, hogy ki irányíthatja a pénzek elköltését.
Jávor Benedek, a parlament fenntartható fejlődési bizottságának (FFB) elnöke szerint a két tárcához telepített funkciók nyomán a vízügy reagálási képessége nyilvánvalóan lecsökken. Emiatt már több szakmai szervezet, így a Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet és az Országos Környezetvédelmi Tanács is tiltakozott, emlékeztetve rá: már a tavalyi nagy árvíz során is túlságosan nehéz volt az együttműködés a katasztrófavédelem, a vízügyi szervek és az önkormányzatok között - mostanra a BM vízügyi részlegének belépésével még bonyolultabbá vált a rendszer.
Illés nem aggódik
A parlamenti zöldbizottság csütörtökön meghallgatta Illés Zoltán környezet- és vízügyi államtitkárt, a neki feltett kérdések többsége a vízügy átszervezésére vonatkozott. Illés kijelentette: meggyőződése, hogy az ágazat feladatait a régebbi struktúrában is el lehetett látni, és mindez az új felállásban is megoldható lesz. Egy biztos: a közmunkának egy kézben kell lennie. A meghívott hozzászólók viszont azt hangsúlyozták, hogy az ország biztonsága szempontjából nem a közmunkán, hanem a vízügyön van a hangsúly. A vízügyi szakszervezetet képviselő, hidrológusként az ágazatban dolgozó Hamza Miklós kijelentette: a szakmának mindegy hogy melyik minisztériumhoz tartozik, az viszont kulcsfontosságú, hogy az irányítása egy minisztériumon belül történjen és egységes legyen. A Magyar Mérnöki Kamara képviselői is úgy foglalt állást: ha a belügynek politikai okokból mindenképpen szerepet kell kapnia a vízügy irányításában, akkor az egész ágazatot oda kell helyezni.
