Tállai András az MTI-nek adott interjújában felidézte, hogy az önkormányzatok nagy részének 2010-ben komoly működési hiánya volt, amit kiegészítő kormányzati támogatásokkal sikerült kezelni, majd nekilátottak a teljes rendszer átalakításának. Szavai szerint rendszerszintű volt az eladósodás, ami az ország önkormányzatainak kétharmadát, vagyis több millió ember lakóhelyét érintette. Az államtitkár szerint ennek indoka a szocialisták gazdaságpolitikája volt, ami egyre több feladatot és egyre kevesebb forrást adott a helyhatóságoknak, így hitelekből, kötvénykibocsátásból próbálták fedezni kiadásaikat.

"Egyszer minden véget ér, nem lehet a végtelenségig eladósodni" - jelentette ki Tállai András. Elmondta: a múltat az adósságkonszolidációval, a jövőt az új önkormányzati és a stabilitási törvénnyel rendezik. Utóbbi szigorúbbá, szabályozottabbá teszi a jövőbeni kötelezettségvállalásokat - tette hozzá.

A feladatfinanszírozásra való áttérésnek is az a célja - mondta az államtitkár -, hogy a kötelező feladatok forrása biztosított legyen, az önként vállalt feladatokat pedig a maguk által előteremtett bevételekből állják. Az átalakítás során felszínre kerülő nehézségek kezelésére 45 milliárd forintot különítettek el. Utalt arra is, hogy február 15. az önkormányzati költségvetések benyújtásának határideje, ezeket 30 napon belül kell elfogadniuk a képviselő-testületeknek. "Nagy kihívás, hogy sikerül-e a működési bevételek és kiadások egyensúlyát megtalálni, de az önmagában eredmény, hogy megváltozott a trend, már a tervezésnél látni kell, hogy mire van és mire nincs forrás" - fogalmazott.

Tállai András az állami adósságátvállalással összefüggésben elmondta: az ötezres lélekszám alatti településeken 14 kivétellel tavaly befejeződött az eljárás, 1710 önkormányzat 74 milliárd forintnyi adósságát fizette ki az állam a két ünnep között. A fennmaradó helyhatóságok - Alsómocsolád, Harkány, Szabadkígyós, Füzér, Aba, Fertőd, Bükkszék, Poroszló, Besenyszög, Cserkeszőlő, Nagykörű, Újszilvás, Balatonfűzfő és Tótszerdahely - adósságát külön eljárásban rendezik, azt legalább 40 százalékban veszi át az állam. "Alapvetően nem önkormányzati feladatra költötték a felvett hitelt, hanem forgalomképes vagyonra, ami nyereséget termel" - ismertette az államtitkár, hozzátéve: nem teheti az állam, hogy a szállodákra, vendéglátókra felvett hiteleket teljes mértékben átvállalja, és minden hasznot az önkormányzat élvez.

Az ötezer fő feletti, 278 érintett település önkormányzatánál az adósságátvállalás mértékének meghatározása következik, az összeg az iparűzésiadó-bevétel nagyságától függ. A mérték 40-től 70 százalékig terjedhet, de a törvény lehetővé teszi, hogy egyedi esetekben magasabb százalékot is átvállaljon az állam - jelezte az államtitkár. Elmondta: ez február 28-ig befejeződik, majd június 28-ig szerződéseket köt az állam, az önkormányzat és az érintett bank. Az állam összesen 1033 milliárd forintnyi kötelezettségvállalásból vesz át egy meghatározott részt, a tőke mellett a kamatokat is átvállalja - tette hozzá.

Tállai András arról is beszámolt, hogy a Belügyminisztérium az idén is meghirdeti az önkormányzati intézmények fejlesztésére szóló, a létszámleépítéssel összefüggő, az uniós pályázatok önerejére vonatkozó, valamint a vis maior pályázatokat. Úgy véli, az idén az energiaracionalizálási uniós pályázatok lesznek többségben, s közben az önkormányzatok készülnek a 2014 és 2020 közötti lehetőségekre. A gazdaságfejlesztésen és a munkahelyteremtésen túl az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra fejlesztése jut nagyobb szerephez - vélekedett az államtitkár.

A következő uniós finanszírozási ciklus keretköltségvetésére utalva jelezte: az arányok nem változtak, bízik abban, hogy abból a "tortából", amit Magyarországnak sikerült megszereznie, legalább ugyanolyan arányban részesülnek az önkormányzatok, mint korábban.