Miért mozog a húsvét?
A Húsvét a Karácsony mellett a legnagyobb keresztény ünnep, március-áprilisban tartják, hogy pontosan mikor, azt a Hold állása dönti el. A nyugati kereszténységben a húsvét március 22-e és április 25-e közé esik. Az első niceai zsinat határozott úgy, hogy az ünnepnek a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon kell lennie (az ortodox egyházak a gregorián naptárreform előtti Julián-naptárt használják, ebben az évben egybeesik az ünnep.)
A Biblia szerint Jézus - pénteki napon történt - keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A húsvét valójában az ezt megelőző negyvennapos böjtjére emlékeztet. A böjt után szabad csak húst enni.
A húsvétnak sok köze van más vallási és termékenységi hagyományhoz is. Eredetileg zsidó ünnep volt (pészah, "kikerülés"), az egyiptomi fogságból való szabadulásra emlékeztetett. Az angol Easter elnevezésben egy ősi germán istennőt, Ostarát lehet fölfedezni, a tavasz keleti - napéjegyenlőségi - úrnőjét tisztelhetjük benne.
Az ünnepnapok közül a nagycsütörtök az utolsó vacsorára emlékeztet (az esti misén a papnak fehér ruhában kell lennie). A mise után a harangok "Rómába mennek", azaz nem szólalhatnak meg a feltámadásig. Ez annak metaforája, hogy Jézus mellett nem állt ki senki.
Nagypénteken nem miséznek a templomokban, csak igehirdetés van. Nagyszombaton sincs mise, de ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát (ez jelképezi a feltámadt Jézust).
Húsvétvasárnap ünnepi szentmisére kerül sor. Korábbi évszázadokban a pap megszentelte a templomba vitt ételt és italt. A bárány Jézus áldozatára utal, a bor Krisztus vérét jelképezi. A főtt tojás az újjászületés és a családi összetartás jelképe.
A húsvéthétfői locsolkodás a víz tisztító erejére hívta s hívja fel a figyelmet, de van egyházi magyarázata. A Jézus sírját őrző római katonák úgy hessintették el a feltámadás hírére odasereglő asszonyokat, hogy leöntötték őket vízzel.
A locsolkodás magyar szokás. A vödrös változatot csak nemrég váltotta föl a kölnis-, parfümös formula. A folklór része a locsolóvers, melynek számos tréfás változata is ismert. A tojás azért piros, mert Krisztus vére rácseppent a keresztfa alatt álló asszony kosarában a tojásokra. A piros szín a szerelmet is jelképezi.
Legyen szapora, mint a nyúl!
A húsvéti nyúl a gyermekvilág alkotóeleme, rokon a Mikulással, mert ajándékot hoz. Német nyelvterületen a 16. században terjedt el (a francia gyerekek úgy tudják, hogy a húsvéti harangokból hullanak ki a tojások). A nyúl évezredek óta a termékenységet jelképezi.
