A diákok által adott válaszokból kiderül, hogy többségük kifejezetten jól érzi magát odakint, és elégedett mind a tanulmányok minőségével, mind a társasági élettel. Sokat elárul, hogy a 116 megkérdezettből mindössze ketten nem ajánlanák másoknak a külföldi továbbtanulást. A felmérés során többek között arról kérdezték a brit topegyetemeken tanuló magyar fiatalokat, hogy miért döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett. A diákok több válaszlehetőséget is megjelölhettek.

A motivációk között szinte az összes diák megnevezte a tanulmányok minőségét, és sok magyar fiatal gondolta, hogy a legjobb brit egyetemeken szerzett diploma birtokában több munkalehetősége adódik majd. A diákok világra való nyitottságát jelzi, hogy több mint kétharmadukban munkálkodott a kalandvágy, illetve az igény a nyelvi készségek fejlesztésére.

Tudatosságukat mutatja, hogy sokuknál szempont volt a diákközpontú egyetemi oktatás, és minden negyedik diák döntését befolyásolta a brit típusú diákhitel lehetősége (az ottani rendszerben a hitelt csak akkor kell törleszteni, ha a későbbi éves kereset mértéke meghalad egy meghatározott összeget).

A válaszokból úgy tűnik, hogy a diákok maguk miatt és nem a környezetük nyomására mentek ki, hiszen igen kevesek döntésében játszott szerepet, hogy a barátok is külföldi egyetemekre készülnének. Ugyanakkor a fiatalok közel 40%-ánál szempont volt, hogy függetlenedjenek a családjuktól.

A kutatásban részt vevő diákok a külföldi egyetemi léttel teljes mértékben elégedettek, vagy elégedettek. Nagyon kis arányban mondták csak azt, hogy kevéssé elégedettek, elégedetlen pedig nincs közöttük. Külön-külön megmérték, hogy az egyetemisták mennyire elégedettek a tanulmányok minőségével, a társasági élettel, az egyetemek nyújtotta szolgáltatásokkal és a sportolási lehetőségekkel. A legtöbben a tanulmányok minőségét emelték ki, mint amivel teljes mértékben elégedettek. Itt alig haladja meg a 4%-ot azoknak az összaránya, akik nem azt kapták a külföldi egyetemi oktatástól, amit vártak.

A legjobb brit egyetemek szolgáltatásai igen széles skálán mozognak. Huszonnégy elemre kérdeztek rá, többek között a tanulmányi osztályok, az egyetemi pszichológus, az egyházi szolgáltatások, az egyetemi edzőterem és uszoda, illetve például a könyvtári adatbázisok minőségére. Az összes válaszból az derült ki, hogy a diákok 95%-a vagy teljesen elégedett, vagy elégedett az igénybe vett egyetemi szolgáltatásokkal. Elégedetlennek senki nem mondta magát, és akik csak kevéssé azok, a válaszadók mindössze 4%-át teszik ki.

A kiutazás előtt a diákok majdnem fele tartott attól, hogy gondjai adódnak majd az angol nyelvvel. Azt már csak negyedük mondta, hogy ténylegesen szembesült is ezzel. A tanulók 76%-a csak alig vagy egyáltalán nem küzd nyelvi gondokkal. Hasonlóan alakultak a válaszok, amikor azt kérdezték, kiutazásuk előtt hányan aggódtak a beilleszkedés és az egyetemi tanulmányok miatt, és várakozásaikhoz képest mivel szembesültek. A beilleszkedéstől a diákok harmada tartott előzetesen, de kevesebben vannak azok, akiknek ez ténylegesen is nehézséget jelent. Az egyetemi tanulmányok miatt többen aggódtak „látatlanban”, de az első év megkezdése után már csak feleannyian mondják, hogy nehézségeik vannak ezen a téren. Vagyis elmondható, hogy a félelmek erősebbek voltak annál, mint ahogyan a valóságban teljesítenek a magyar fiatalok. A nyelvi nehézségektől sokan indokolatlanul tartottak, a beilleszkedés a diákok túlnyomó többségének gördülékenyen megy (78%), és a tanulmányaikban is megállják a helyüket (77%).