Miért írták felül Polt Péter utasítását?
Tavaly nagy port kavart Szántai Attila panziótulajdonos esete, akire egy akkor még aktív rendőr hívta rá a maffiát, mondván, majd azok megvédik a olyan piti tolvajoktól, mint akiknek a károkozása miatt rendőrt hívott. A panziós azonban nem akart védelmi pénzt fizetni. Miután többször megfenyegették és megverték, az utolsó támadás alkalmával elővette engedéllyel tartott fegyverét és a panziója előtt lelőtte egyik támadóját, a másikat súlyosan megsebesítette.
A rendőrség gyilkossággal gyanúsította, amiben ki nem mondva az is szerepet játszott, hogy a lelőtt maffiózó édesapja akkor még az egyik budapesti kerületi kapitányság osztályvezetője volt. Később, a panziós feljelentése nyomán eljárás indult a maffiával lepaktáló rendőr és a zsarolók ellen is. Végül mindenkit elítéltek. A rendőrt azért, mert a panziósra hozta a maffiát, Szántai életben maradt támadóját és társait zsarolásért és rablásért, magát Szántait pedig emberölésért, lévén, lelőtte az őt megzsaroló és kirabló bűnözőket.
Az igazságszolgáltatás diadalt ült a törvénysértők felett, mindenki megkapta méltó büntetését. Szántai csaknem hét évet le is töltött 13 éves fegyházbüntetéséből, mire a sokadik ügyvédje perújítás keretében elérte, hogy egy bíró vesse már végre össze a három ügy aktáit. Miután ez megtörtént, a bíróság első fokon jogos védelem címén felmentette Szántai Attilát az emberölés bűntette alól. Az ügyészség ekkor még fellebbezett, de másodfokon már a fellebbviteli főügyészség is a vádlott felmentését kérte, így az elsőfokú döntés jogerőre emelkedett.
Az esetet követően azonban csak az ügyészségen indult belső vizsgálat annak tisztázására, hogy mi vezethetett oda, hogy egy jogos védelmi helyzetben fegyverrel védekező embert gyilkosként elítéltettek. Polt Péter legfőbb ügyész a vizsgálat végén lapunknak azt mondta: bűncselekményt egyetlen ügyész sem követett el, kisebb-nagyobb szakmai hibákat azonban többen is. Senki nem tudta megmagyarázni például, hogy miért kezelték külön a három ügyet (a rendőr hivatali visszaélését, a maffiózók zsarolását és rablását, és Szántai halálos kimenetelű fegyverhasználatát), amikor a három esemény ok-okozati összefüggésben állt egymással.
Polt közölte: tananyag lesz az ügyészképzésben és továbbképzésben a Szántai-ügy, elrettentő példaként fogják tanítani, hogy hogyan nem szabad nyomozni egy többmozzanatos ügyet. Elmondta továbbá, hogy utasította az illetékes főosztályvezetőt, hogy körlevélben tiltsa meg az egységes egészet alkotó ügyek elkülönítését és külön eljárásban kezelését. Fél év sem telt el azonban Polt nyilatkozata után, és „a célszerűség”, valamint az eljáró szervekre vonatkozó illetékességi szabályok máris annullálták a legfőbb ügyész ukázát.
Tavaly december 7-én egy Kawasaki motor utasa betörte a II. kerületi Zsigmond térnél lévő piros lámpánál várakozó autó jobb első ablakát, kiemelte az anyósülésen lévő táskát, aztán a páros elhajtott. Csakhogy a sofőr gyorsan kapcsolt, s a táskája után eredt, amiben a hírek szerint nagyobb összegű készpénz volt, amit röviddel az előtt vett fel egy bankban. Az üldözés a támadás helyszínétől alig 800 méterre lévő Kolosy térig tartott, ahol eddig tisztázatlan körülmények között a motoros felbukott, és meghalt. Közvetlenül a baleset előtt társának még sikerült mögüle leugrani a motorról, és elmenekülni a frissen lopott pénzes táskával a kezében.
A már említett legfőbb ügyészségi ukáz ellenére a rendőrség külön kezelte a lopást és a gázolást. Akkor ezt azzal indokolták, hogy a BRFK II. kerületi kapitányságának van joga a lopás nyomozására, a közlekedésrendészetnek pedig a halálos közúti veszélyeztetését vizsgálni.
Pár nappal később a rendőrség elfogta a motoros tolvaj páros életben maradt tagját, K. Gábort, aki még két támadást ismert be, az egyiket a XI., a másikat a harmadik kerületben követték el. Vele szemben március 5-én már vádat is emeltek a II.-III. kerületi bírósság előtt. Az ügyészség szerint célszerűségi okból sem lett volna helyes a két ügyet egyesíteni, hiszen K.-t elfogása után őrizetbe vették, majd a bíróság letartóztatta, emiatt pedig az ügyet – mint minden olyan esetet, amelyben a gyanúsított előzetesben várja a bírósági tárgyalást – soron kívül kell kezelni.
De mitől két ügy az, ami történt? Adott egy nő, akit meglopnak, és ő a tolvaj után megy, mert vissza akarja szerezni azt, ami az övé. A lopás és a halálos kimenetelű baleset között másodpercek telnek csak el, az autós egy pillanatra sem veszti szem elől támadóját. Bár számos ügyvéd azt nyilatkozta az elmúlt hetekben, hogy a hölgy nem volt jogos védelmi helyzetben, hiszen a támadás a Zsigmond téren történt, és ott be is fejeződött, vannak jogászok – köztük egy befolyásos ügyész is –, aki szerint lehetett jogos védelmi helyzetben a hölgy. Végül is, az értékét védte, azt pedig semmi nem írja elő, hogy ha a támadó egy lépéssel, vagy kettővel eltávolodik a tetthelytől, ne lehetne utána menni.
A rendőrség szerint ez marhaság, a hölgynek nem volt joga üldözőbe venni a tolvajokat (és ezzel másokat is veszélyeztetni). Rájuk kellett volna bízni az elfogásukat. De azért vizsgálják persze a jogos védelmi helyzetet.
Ma még nem tudni, hogy a „két ügy” találkozik-e valaha, vagy megismétlődik az, ami Szántai esetében történt. A legfőbb ügyészség illetékese szerint nem ismétlődhet meg, mert ebben az esetben a két külön nyomozást felügyelő ügyészség folyamatosan egyeztet, így nem fog feledésbe merülni, hogy milyen előzményei voltak a Kolosy téri gázolásnak, amelyről persze még hivatalosan ma sem tudni, hogy ki gázolta el a motorost, egyáltalán miért borult fel a motor.
Egy biztos, az értékeit visszaszerezni próbáló hölgy vádlott. Jó hír, hogy segítségnyújtás elmulasztásáért K. Gábor ellen is folyik az eljárás a gázolási ügyben. Így az ügyészi ígéret mellett van még egy körülmény, ami nem hagyja majd feledtetni a bírósággal, hogy milyen előzményei voltak a gázolásnak.
